Dikén
| Dikén | |||
 A dikén molekula pálcikamodellje | |||
| IUPAC-név | dikén | ||
| Más nevek | kétatomos kén kén dimer | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 23550-45-0 | ||
| PubChem | 5460602 | ||
| ChemSpider | 4574100 | ||
| ChEBI | 29387 | ||
| |||
| InChIKey | MAHNFPMIPQKPPI-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 753 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | S2 | ||
| Moláris tömeg | 64,13 g/mol | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 0 D | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
128,60 kJ mol−1 | ||
| Standard moláris entrópia S |
228,17 kJ K−1 mol−1 | ||
| Hőkapacitás, C | 32,51 kJ K−1 mol−1 | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | triplett oxigén | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A dikén a kén egyik, a kétatomos oxigénmolekulával analóg allotrop módosulata, azonban azzal ellentétben szobahőmérsékleten ritkán fordul elő. Képlete S2.[1] Ibolyaszínű gáz, kén 720 °C-ra történő hevítésével állítják elő. Kis (1 Hgmm) nyomású kéngőz 530 °C-on 99%-ban dikénből áll. Az Ió légkörének nagy részét kén-dioxid alkotja, de a dikén is megtalálható benne.[2] A C, N, O, F tartalmú kétatomos molekulák gyakoriak, de a nagyobb rendszámú elemeket tartalmazók csak magas hőmérsékleten stabilak, kivéve a Cl2, Br2, I2.
Előállítása szerkesztés
Dikén keletkezik, ha higany fotokémiai érzékenyítőt használata mellett karbonil-szulfid (COS) gázt UV-sugárzás ér. Keletkezik CS2, H2S2, S2Cl2 vagy C2H4S fotolízise során is. Kénvegyületek, például H2S, PSF3 vagy COS fotolízise során szingulett dikén is keletkezik. Dikén keletkezhet kéntartalmú szerves vegyületek hevítésével.[3]
Tulajdonságai szerkesztés
A dikén triplett állapotú (kétszeres gyök, két párosítatlan elektronnal), mint az O2 és a SO. A dikénben az S−S kettős kötés hossza 189 pm, rövidebb mint a S8-ben található egyszeres kötésé (206 pm). A Raman-spektrumban az S−S rezgési sáv 715 cm−1-nél található,[4] míg az ezzel analóg O−O rezgési sáv 1122 cm−1-nél jelentkezik. A S−S kötés energiája 265 kJ/mol, az O2-é 498 kJ/mol.
A kénnek számos allotrop módosulata van, számuk akár a harmincat is elérheti. Ezek egyedi sajátságai különféle spektroszkópiás eljárásokkal különböztethetők meg. Normál körülmények között egyetlen allotrop módosulata stabil, az S8.[5]
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Disulfur című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Solid Sulfur Allotropes, Elemental Sulfur and Sulfur-Rich Compounds I, Topics in Current Chemistry, 58-68. o.. DOI: 10.1007/b12110 (2003). ISBN 978-3-540-40191-9
- ↑ (2005. January) „Io's Atmosphere and Surface-Atmosphere Interactions”. Space Science Reviews 116 (1–2), 211–224. o. DOI:10.1007/s11214-005-1957-z.
- ↑ (1997) „Recent chemistry of the chalcogen diatomics”. Tetrahedron 53 (36), 12225. o. DOI:10.1016/S0040-4020(97)00555-3.
- ↑ (2003) „Elemental Sulfur and Sulfur-Rich Compounds II” 231, 181–191. o. DOI:10.1007/b13181.
- ↑ A. F. Holleman, N. Wiberg. Inorganic Chemistry. Academic Press; Berlin ; New York : De Gruyter, 2001.ISBN 0-12-352651-5.
