Dinamikus rendszerfejlesztési módszer

A dinamikus rendszer-fejlesztési módszert, (angolul DSDM: Dynamic System Development Method,) 1994-ben hozták létre, miután a RAD-t (Rapid Application Development) használó projektmenedzserek több irányítást és fegyelmet kerestek egy új iteratív munkamódszerhez. Habár az Agilis Kiáltvány 2001-es közzététele előttről származik, mostanra mint agilis módszert emlegetjük és használjuk. A DSDM egy olyan módszer, amely a teljes projekt életciklusára összpontosít.

A DSDM filozófiája: „minden projektet egyértelműen meghatározott stratégiai célokhoz kell igazítani, és az üzlet számára tényleges előnyöket biztosító termékek minél hamarabbi szállítására kell összpontosítani.” Ennek a filozófiának a nyolc alapelvvel történő támogatása lehetővé teszi a csapatok számára, hogy fenntartsák a fókuszt és a projekt céljait.

A DSDM 8 alapelve szerkesztés

  • Koncentrálj az üzleti igényre
  • Szállíts időben
  • Együttműködés
  • Minőségből ne engedj
  • Lépcsőzetesen építkezz szilárd alapokon
  • Fokozatos fejlődés
  • Folyamatos és világos kommunikáció
  • Demonstrate control (transzparencia)