Diszacharid
A diszacharidok két monoszacharidból glikozidos kötéssel létrejövő molekulák.[1] Magyar nevük: kettős cukrok.[2] Legfontosabb képviselői a szacharóz (répacukor, nádcukor; ez a hétköznapi értelemben vett „cukor”), a laktóz (tejcukor), és a maltóz (malátacukor). A természetben előfordul még a trehalóz. Említeni szokták még a cellobiózt, amely a cellulóz két monomerből álló darabja, de a természetben nem fordul elő. Két csoportba oszthatóak: redukáló és nem redukáló diszacharidok.[3]
A diszacharidok két monoszacharid molekula kondenzációjával hozhatók létre acetálképződéssel. A kapcsolat az egyik monoszacharid glikozidos (félacetál-) hidroxilcsoportja és a másik monoszacharid glikozidos vagy nem glikozidos (alkoholos) hidroxilcsoportja között jön létre. A molekula létrejöhet két egyforma (például 2 α-glükóz → maltóz vagy trehalóz; 2 β-glükóz → cellobióz), vagy két különböző monoszacharid (pl. 1 α-glükóz (1→2) β-fruktóz = szacharóz) kapcsolatából. De származtathatók poliszacharidok lebomlásával is, pl. amilóz → maltóz, cellulóz → cellobióz.
Fizikai tulajdonságok[4] [1] szerkesztés
A redukáló és a nem redukáló kristályos vegyületek egyaránt kristályosak, vízben jól oldódnak, alkoholban rosszul, éterben egyáltalán nem. Vízoldékonyságuk és kristályosodásra való hajlamuk a molekula növekedésével csökken. Édes ízűek, szagtalanok és színtelenek. Melegítés hatására bomlanak. Nyílt láncú és gyűrűs alakban is előfordulnak. Hajlamosak a konformációs izomériára.
Funkcióik a szervezetben szerkesztés
A szénhidrátok, így a diszacharidok is, energiaszükségletünk nagyjából 50%-át fedezik. Másik fontos tulajdonságuk, hogy a szervezet vázanyagának alkotásában vesznek részt. Szerepük van az immunanyag képzésben, a véralvadás gátlásában (heparin), a kalcium-anyagcserében, ezen keresztül a csontosodási folyamatban is.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Disaccharides. In: IUPAC. Compendium of Chemical Terminology, 2nd ed. (the "Gold Book"). Compiled by A. D. McNaught and A. Wilkinson. Blackwell Scientific Publications, Oxford (1997). Online version (2019-) created by S. J. Chalk. https://doi.org/10.1351/goldbook. ISBN 0-9678550-9-8.
- ↑ Archivált másolat. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
