Diszpenzacionalizmus
A diszpenzacionalizmus egy vallási értelmezési, teológiai rendszer [1] vagy bibliai narratíva. Olyan millenarista bibliaértelmezési forma, amely több diszpenzációra osztja fel a történelmet.[2]
A bibliai szövegeket a diszpenzacionalisták általában tévedhetetlennek tartják, értelmezésük a szóbeli inspiráció elvén alapszik.[3]
A diszpenzacionalizmus azt tanítja, hogy Isten mindegyik diszpenzációban (felosztásban) más-más módon foglalkozott az emberiséggel.[2] A kereszténység egész története csak egy átmeneti időszakasz Isten és a népe kapcsolatában.[4]
Diszpenzációk szerkesztés
A történelem felosztása háromtól nyolcig változik. A tipikus hetes felosztás a következő:[5]
- Az ártatlanság kora – Az első emberpár a próbaidő alatt, a bukás (bűneset) előtt. A korszak az Édenkertből való kiutasítással zárul.
- A lelkiismeret kora – A bűnbeeséstől az özönvízig. A korszak a világméretű özönvízzel ér véget.
- Az emberi kormányzat kora – A nagy özönvíztől Ábrahám elhívásáig.
- Az ígéret kora – Ábrahámtól Mózesig. Néhányan az Ábrahámmal kötött szövetség kifejezést használják erre az időszakra hivatkozva.
- A törvény kora – Mózestől Jézus Krisztus keresztre feszítéséig. Egyesek a mózesi törvény kora kifejezést használják erre az időszakra.
- A kegyelem kora – A kereszttől a hívők elragadtatásáig. Az elragadtatást Isten haragja követi (→ Jelenések próféciái). Néhányan az egyház kora kifejezést használják erre a korszakra.
- Millenniumi királyság – Krisztus 1000 éves uralma a földön.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ Mi a diszpenzácionalizmus és bibliai-e?. www.gotquestions.org. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
- ↑ a b Világvallások A-Zs (2009)
- ↑ William V. Trollinger, Jr.: Protestantism and Fundamentalism. In: Alister E. McGrath, Darren C. Marks (Hrsg.): The Blackwell Companion to Protestantism. Blackwell, Malden MA u. a. 2004, ISBN 0-631-23278-8, S. 344–356, hier S. 346: “if read literally – hence the importance of inerrancy – the Bible (particularly the books of Daniel and Revelation) provides a sure guide to the past, present, and future of human history.” Repräsentativ für einen Großteil des Dispensationalismus ist die einflussreiche Auffassung von Charles C. Ryrie, wonach der Dispensationalismus auf drei Prinzipien basiere: (1) einer Unterscheidung zwischen Israel und der Kirche, (2) einer literalistischen (Bibel-)Hermeneutik, (3) der Auffassung, dass die Herrlichkeit Gottes der der Welt zugrundeliegende Zweck Gottes sei, vgl. Charles C. Ryrie: Dispensationalism. Revised and expanded. Moody Press, Chicago IL 1995, ISBN 0-8024-2187-3, S. 38–40. Einige jüngere Adaptationen allerdings modifizieren oder dispensieren eines oder mehrere dieser Prinzipien.
- ↑ Csapó Endre: Őskori hiedelemvilág nagyhatalmi alkalmazásban
- ↑ Ryrie, Charles Caldwell. Dispensationalism. Chicago: Moody Press, 54. o. (1995)