Dobos C. József
József Carl Dobos (Pest, 1847. január 18. – Budapest, 1924. október 10.) magyar cukrász, szakácsmester, szakíró.
| Dobos C. József | |
 | |
| Dobos C. József | |
| Született | 1847. január 18. Pest |
| Elhunyt | 1924. október 10. (77 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Rónai (született: Landthaller) Mária |
| Foglalkozása | cukrász, szakácsmester, szakíró |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1/6-1-62) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dobos C. József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Pesti római katolikus kispolgári származású szakácscsaládban született. Apja, Dobos András, szakács, anyja Gogola Rozália volt.[1] Apja mellett, majd az Andrássy-családnál tanult. 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben alkotta meg, és az 1885-ös kiállításon mutatta be a dobostortát, mely azóta világszerte ismertté vált. A kiállításon egyébként egy előkelő vendéglőt üzemeltetett, igen borsos árakkal. Az élelmiszerek között tartósított ételeit is felvonultatta: spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast, továbbá Tokaji-ecetet és vadhúsecetet.
Dobos szakíróként sem volt utolsó. Az egyik legismertebb műve 1881-ben látott napvilágot Magyar–francia szakácskönyv címmel, s hű tükre korának. Ízig-vérig franciás: az ételek párolása, a sok zöldségféle használata, az előkészítési és tálalási módok stb. is ezt mutatják. Az ételek mindkét nyelven szerepelnek, így észrevétlenül folytatódhatott az a gyakorlat, amely szerint a roládok, a kotlettek, az entrecotok, a pommes-frites-ek, a szószok stb. megszokott kifejezésekké váltak. Dobos József csemegeüzlete a budapesti Kecskeméti utca 12-es szám alatt helyezkedett el egy két szintes épületben; az emeleten volt Dobos József tágas lakása és a földszinten a boltja. Dobos csemegeüzlete mellett a mára már nem létező Csekonics palota, amely a Kecskeméti utca 10-es szám alatt volt.[2][3]
Pavilonja volt az 1896-os kiállításon is. Üzletét 1906-ban adta fel. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így szegényen halt meg. Műveltsége révén közmegbecsülésnek örvendett, sok neves barátja volt. Gazdag könyvtárral rendelkezett.
A Kecskeméti utcai Dobos csemegeüzlet szerkesztés
"A Kecskeméti utcában, a Csekonics-palotánál volt a Dobos C. József mesés csemegeüzlete, az akkori pesti ínyenceknek minden ínyencségekkel dúsan tömött Eldorádója. Az omlós-tésztájú, páratlan inges-töltelékű, majdnem világhíres Dobostortát ez az ötletes, kiváló csemegekereskedő találta fel és népszerűsítette a millenniumi kiállítás óriási Dobos-pavilonjában, amelyet azután nemes Debreczen város vásárolt meg és használ vendéglői célokra a maga gyönyörű Nagyerdőjében. Dobos úr, az ínyencségeknek ez az igazi tüneményes magyar nagymestere egyéb ként tanult cukrász és szakácsmester volt. A legkülönfélébb pompás enni-innivalótól ízletesen, kívánatosan, káprázatosan rakott kirakatával és üzletével valóságosan felizgatta, magához elbűvölte az ínyenceket. Annak idején szenzációszámba ment már az is, hogy Dobos úr esténként egy óra ciffer-blattját vetítette az aszfaltra, amely a járókelőknek pontosan mutatta az időt. Az igazibb szenzációk mégis a finom inni- és ennivalói voltak. Az elsőrendű magyar és külföldi palackborok mellett Dobosnál mindig találni és kapni lehetett a drága (s mégis oly olcsó) francia Cliquet, Mumm, Duminy, Moet et Chandon, Pommery, Chrement rosté, Heidsiek pezsgők mámorító, bűbájos tömegeit. A sajtokból is mindig megkaphattad (az ementháli, grófi, eidami, imperiál-különlegességekről nem beszélve,) a gorgonzola, roquefort, Cammembert, Strachino di Milano, Chester királyi falatjait. Még a tekintetből is különbséget tett Dobos úr, hogy váljon zöld-e, sárga-e, szivacsos-e az a gorgonzola?.
A Dobos-kirakat ínycsiklandó látványosságait az átellenzi, a konkurrens Zadák Alajos csemege-üzlet tulajdonos sem nézhette nyeles és nyelvcsettintés nélkül, például amikor az a fránya Dobos úr egy-egy malomkőnagy, közepén kivájt gorgonyolába belefordított egy nagy üveg francia pezsgőt, vagy másik sajtba meg egy-egy üveg nemes bordóit... Az igy ellátott sajtot azután addig kint hagyta a kirakatban, ming nem a pezsgő vagy a bordós teljesen beivódott és szívódott, hanem akkor kapkodták is a boldog pestiek a francia pezsgővel itatott, ma elképzelhetetlen Dobos-dílkülönlegességet, amely igazi királyi falat volt. Dobos úr, amikor már nagyon meggazdagodott, Budafokra vonult vissza, konkurrense Zadák Alajos turnét a Bástya utcai sarokról még előbb felhagyott néhány évig jólmenő csemege üzletével. Zadák különben is inkább amolyan futó-faragó ezermester volt, a többek között feltalált olyan úszó-szerkezetet, amellyel a Dunán produkálta magát." - Móricz Pál - 1923 - Magyarság.[4]
A Dobostorta szerkesztés
Híres tortáját – a Dobostortát – az 1885. évi Országos Kiállításon mutatta be, lázba hozva vele Budapest ínyenceit és cukrászait. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az „elrontott” vajból alkotta meg híres művét.[5] Még Gerbeaud-t is megelőzte azzal, hogy elsőként alkalmazott vajkrémet a torta elkészítéséhez. Sokan próbálták utánozni sikertelenül, mígnem végül 1906-ban az eredeti receptet átadta az Ipartestületnek.
Főbb művei szerkesztés
- Magyar–franczia szakácskönyv (Budapest, 1881)[6]
- Die Phantasie auf der Reise (Budapest, 1904)
- Curiosa der Küche (Budapest, 1909)
- Geheimnis für Frauen (Budapest, 1912)
- Die Frau als irdischer Engel (Budapest, 1914)
Házassága és leszármazottja szerkesztés
Budapesten 1919. május 6-án,[7] a 72 éves agglegény Dobos C. József feleségül vette az 59 éves polgári származású Rónai (Született: Landthaller) Mária Ilona (Csallóköznádasd, 1860. december 7.) kisasszonyt, akinek az apja Landthaller Antal, mosoni vasúti tiszt, törvényszéki pénztárnok, és nemesi családból származó ógyallai Szabó Mária voltak.[8] Dobos József és Rónai Mária házassága előtt született egy törvénytelen lánya, aki az anyja nevét viselte:
- Rónai Jozefin. Férje: Barta Károly.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "dobos%20c.%20jozsef"%20&pg=59&layout=s Csapó Katalin - Éliás Tibor: Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)ÉLIÁS TIBOR: Dobos C. József, a halhatatlan cukrász
- ↑ HU BFL - VII.175 - 1892 - 1156
- ↑ Csapó Katalin - Éliás Tibor: Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)ÉLIÁS TIBOR: Dobos C. József, a halhatatlan cukrászA történet kezdete
- ↑ Magyarság, 1923. június (4. évfolyam, 122-145. szám)1923-06-03 / 123. szám
- ↑ 125 éves a Dobos torta, mindmegette.hu
- ↑ Dobos C. József :Magyar -Franczia szakácsköny 1881.. [2014. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 11.)
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyek - Budapest - I. kerület - házasságok - Dobos József és Rónai Mária
- ↑ Magyar Nemzet, 2019. április (82. évfolyam, 46-69. szám)2019-04-06 / 51. szám
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
