Wikipédia

Doboz

magyarországi nagyközség Békés vármegyében
Ez a szócikk a Békés megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Doboz (egyértelműsítő lap).

Doboz nagyközség Békés vármegye Békéscsabai járásában.

Doboz
A 4234-es út Kettős-Körösön átívelő hídja Doboz külterületén
A 4234-es út Kettős-Körösön átívelő hídja Doboz külterületén
Doboz címere
Doboz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékéscsabai
Jogállásnagyközség
PolgármesterKöves Mihály (független)[1]
Irányítószám5624
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség3934 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség73,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 15′Koordináták: é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 15′
Doboz (Békés vármegye)
Doboz
Doboz
Pozíció Békés vármegye térképén
Doboz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Doboz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A Kettős-Körös és Sebes-Körös által alkotott Körös menti síkon fekszik,[3] a Kettős-Körös szanazugi összefolyásához közel, attól mintegy 5 kilométerre. Szomszédai: észak felől Tarhos, kelet felől Sarkad, dél felől Gyula, délnyugat felől Gerla (Békéscsaba), északnyugat felől pedig Békés.

Megközelítése szerkesztés

A településen végighúzódik, nagyjából észak-déli irányban a Szeghalomtól Gyuláig vezető 4234-es út, közúton ez köti össze mindkét végponti várossal, illetve (Debrecen irányából) a 47-es és a 44-es főutakkal; Békéscsabával és a 47-es főút ottani szakaszával a 4239-es, Sarkaddal a 4244-es út kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak elkerülik a települést, s a környék minden fontosabb vasútállomása aránylag messze esik tőle; talán még Gyula vasútállomása fekszik hozzá a legközelebb.

Története szerkesztés

Ősi magyar falu. Hajdan mocsaras, tölgyerdő közepén (tölgydoboz) Szent Istvántól II. András királyig királyi sertéshizlaló hely, majd Huszt, Pázmán és Aba család birtoka. A 16. században a koronára szállt, majd a 17. században a Veres családé a terület. A 18. században a fellázadt rácok kifosztották. Legutóbb a Wenckheim család birtokának központja, a kastélyépület jelenleg általános iskola, melyet a 19. század második felében Ybl Miklós tervezett.

Doboz helynév eredetén még mindig vitatkoznak a szakemberek. A "Duboz" – "Doboz" pár magyarázata alapján Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy = tölgy, tölgyesből" vezethető le.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4207
4172
4006
4000
3978
3934
201320142019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,2%, református 21,7%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 46,6% (20,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 87,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1% ukránnak, 0,1% szlovénnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,2% volt református, 4,9% római katolikus, 4,7% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 38,2% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[13]

 
Doboz, Sámson vár
 
Doboz, Sámson vár légi felvételen

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent Kereszt-kápolna és Wenckheim-kripta, neoromán stílusú
  • Református templom, barokk stílusú
  • Zsidó temető (gondozott, 19–20. század) és holokauszt-emlékmű (2000) az áldozattá vált családok nevével
  • Wenckheim-kastély, ma általános iskola
  • Ybl Miklós által tervezett háromszintes, romantikus magtárépület, a Vésztői úton
  • Furulyázó pásztor, köztéri szobor
  • Körös-parti szabadstrand Szanazugnál
  • Széchy Tamás Emlékház

Híres doboziak szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 182.
  • Rácz Sándor: Doboz ragadványnevei; ELTE, Bp., 1991 (Magyar személynévi adattárak, 99.)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Doboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Doboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Doboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. ↑ Doboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. ↑ Doboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. ↑ Doboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. ↑ Doboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  10. ↑ Doboz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=33190 Doboz] Helységnévtár
  13. ↑ Doboz Helységnévtár
  14. ↑ Archivált másolat. [2009. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)

További információk szerkesztés

  • Doboz honlapja
  • Doboz bemutató oldala
  • Linder László: Doboz és környékének pásztorművészete; Városi Múzeum, Békéscsaba, 1940 (A Békéscsabai Városi Múzeum kiadványa)
  • Rácz Sándor: Dobozi tájszavak; ELTE–MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 1988
  • Dobozi tanulmányok; szerk. Réthy Zsigmond; Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 1989 (A Békés megyei múzeumok közleményei)
  • Vasvári Mihály: Szanazug; szerzői, Doboz-Szanazug, 1998
  • Doboz; szerk. Erdmann Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Doboz&oldid=26894356”