Dombó (Szerbia)
Dombó (szerbül Раковац / Rakovac) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Belcsény községben.
| Dombó (Раковац / Rakovac) | |||
 | |||
| Utcarészlet | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Belcsény | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 21299 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1989 fő (2002)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 177 m | ||
| Terület | 20,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 12′ 24″, k. h. 19° 45′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 24″, k. h. 19° 45′ 57″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dombó témájú médiaállományokat. | |||
Története szerkesztés
Dombó nevét 1237-ben említi először oklevél a IV. Béla király által alapított bélakúti (péterváradi) apátság javai között. A dokumentum a dombói kolostort az apátsággal szomszédos birtokként említi. Itt állt a 13. és a 14. században a Szent György tiszteletére emeltetett bebcés apátság, a források azonban a Boldogságos Szűzről elnevezett templomról is szólnak, amiből következtethetően, női bencés kolostor is létezett ezen a helyen.
Az itt végzett ásatások során a római korból való épületek alapjai is a felszínre kerültek, melyek köveit a háromhajós bazilika és a gótikus templom építésekor használták fel.
A dombói várról 1473-ből maradt fenn feljegyzés,többek között arról is, hogy a dombói várnagyok Csőregen hatalmaskodtak. Dombó ebben az időben már a szerémi püspökség fennhatósága alá tartozott, és valószínűleg ekkoriban építették át a kolostort várrá, és a nyugati oldalon ekkor épülhetett a kis kaputorony is. A vár virágzása a török időkig tartott.
Népesség szerkesztés
Demográfiai változások szerkesztés
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 582 | 715 | 1060 | 968 | 1091 | 1357 | 1989[2] |
Etnikai összetétel szerkesztés
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1700 | 85,47 |
| Jugoszlávok | 71 | 3,56 |
| Magyarok | 44 | 2,21 |
| Horvátok | 42 | 2,11 |
| Muzulmánok | 22 | 1,10 |
| Montenegróiak | 15 | 0,75 |
| Szlovákok | 11 | 0,55 |
| Szlovének | 9 | 0,45 |
| Ukránok | 7 | 0,35 |
| Románok | 4 | 0,20 |
| Macedónok | 3 | 0,15 |
| Oroszok | 2 | 0,10 |
| Bunyevácok | 2 | 0,10 |
| Bolgárok | 2 | 0,07 |
| Ruszinok | 1 | 0,05 |
| Cigányok | 1 | 0,05 |
| Németek | 1 | 0,05 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
