Wikipédia

Dominique Blanc

francia színésznő

Dominique Blanc (Lyon, Franciaország, 1956. április 25. –), többszörös César-díjas francia színésznő, a párizsi Comédie-Française társulatának tagja. Ismert többek között az Indokína (1992), a Margó királyné (1994) filmekben és a Versailles tévésorozatban (2015) játszott szerepeiről.

Dominique Blanc
SzületettDominique Rose Marie Blanc[1]
1956. április 25. (68 éves)[2][3][1][4]
Lyon 7. kerülete[1][4]
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1981-től napjainkig
Híres szerepeiIndokína (1992)
Margó királyné (1994)
L’allée du roi (1996)
Versailles (2015)
Tevékenységszínész
Díjai
César-díjak
Legjobb színésznő
Stand-by (2001)
Legjobb mellékszereplő színésznő
Milou májusban (1991)
Indokína (1993)
Aki szeret engem, vonatra száll (1999)
További díjak
  • Volpi-kupa a legjobb női alakításért (2008)
  • Molière-díj a legjobb színésznőnek (1998, 2010)
  • Molière-díj a legjobb színésznőnek közszínházban (2016)
  • Molière-díj a legjobb mellékszereplő színésznőnek (2020)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dominique Blanc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze Dominique Blanchar (1927–2018) francia színésznővel.

Élete szerkesztés

Származása, tanulmányai szerkesztés

Lyon város Croix-Rousse nevű negyedében született, jól szituált polgári családban. Anyja ápolónővér, apja szülés-nőgyógyász szakorvos volt. Öt gyermekük sorában Dominique volt a negyedik, születését apja maga vezette le. Három fivéréből mérnök, nővéréből jógaoktató lett.[5]

Színészi pályája szerkesztés

Építészetet kezdett tanulni, de ez nem kötötte le, egyre többet érdeklődött a színjátszás iránt. 1980-ban beiratkozott a Cours Florent magán-színiiskolába, amelyet 1967-ben alapított François Florent, az iskola vezetője. Tanárainak egyike Francis Huster volt. Kisebbségi érzés gyötörte, külsejével nem volt megelégedve, hátrányban érezte magát a szőke, kékszemű „Barbie-babákkal” szemben.[5] Háromszor próbált felvételizni a párizsi Conservatoire national supérieur d’art dramatique színművészeti főiskolára,[6] de elutasították. 1981-ben egy színiiskolai Csehov-előadáson Patrice Chéreau rendező felfigyelt rá és kis szerepet szerzett neki Ibsen: Peer Gyntjének tévéfilmjében. Munkáját azonban negatívan értékelték, és 1982-ben nem került be Jean-Luc Godard Passiójáték című filmjébe.[6]

Egy ideig a színpadi munkára összpontosított, kerülte a filmes munkát. 1986-ban Régis Wargnier rendező rávette, játsszon el egy alkoholista nőt a La Femme de ma vie című filmdrámájában. A kis mellékszerep jó kritikákat hozott. Az 1980-as évek második felében és az 1990-es években Blanc sorban kapta a drámai filmszerepeket Claude Chabrol, Claude Sautet, Patrice Chéreau, Régis Wargnier és James Ivory rendezőktől.

1996-ban Blanc nagy főszerepet kapott Nina Companeez rendezőnő L’allée du roi (~ Királyi sétány) című kétrészes történelmi filmjében, ahol a fordulatos sorsú Françoise d’Aubignét, a súlyosan mozgáskorlátozott Paul Scarron író (Michel Duchaussoy özvegyét alakította, aki később XIV. Lajos francia király házasságon kívüli gyermekeinek nevelője, majd Madame de Montespan márkinő rangra emelve a király szeretője és titkos (második) felesége lett, kiszorítva vetélytársát, Madame de Montespant, a hivatalos királyi szeretőt. Companeez a forgatókönyvet Françoise Chandernagor írónő azonos című regényéből írta, mely Françoise d’Aubigné fiktív emlékirataiként van megírva. A rivális Madame de Montespant a rendezőnő saját leánya, Valentine Varela színésznő játszotta.[7]

2001-ben újabb Nina Companeez-filmben kapott főszerepet, a Ragyog a Nap Ozirisz földjén c. romantikus történetben Olympe de Cardoville-t alakította. 2003-ban a színpadon Patrice Chéreau rendezésében Racine: Phaedrájának címszerepét játszotta.

2002-ben Lucas Belvaux Trilógiájának két filmjében, a Menekülés-ben és az Az élet után-ban játszotta ugyanazt a karaktert, egy kábítószerektől ronccsá vált „junkie”-t.

 
Az 1993-as César-díjátadón

Elismerései, díjai szerkesztés

Filmes szerepeiért kilenc alkalommal jelölték César-díjra, ebből négyszer elnyerte azt:

1999-ben meghívták a cannes-i filmfesztivál zsürijébe, 2001-ben a Berlinale zsürijének tagja volt.

Színpadi alakításaiért háromszor kapta meg a színházi a legjobb színésznőnek járó Molière-díjet:

A 2008-as velencei filmfesztiválon megkapta a legjobb női közreműködőnek járó Volpi Kupát, Patrick Mario Bernard et Pierre Trividic rendezők L’Autre (A Másik) című filmjéért, ahol Blanc egy őrülten féltékeny asszonyt alakított.

2015. július 17-én Fleur Pellerin, a kultúráért és kommunikációért felelős miniszterasszony Blanc-t (Sabine Azéma színésznővel együtt) kitüntette a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Érdemrend (Ordre des Arts et des Lettres) parancsnoki fokozatával[8]

Magánélete szerkesztés

Egy fővilágosító technikushoz ment feleségül. Két leányuk született, 1991-ben és 1996-ban.[9]

Fontosabb filmszerepei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c Les gens du cinéma. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  2. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Roglo
  4. ↑ a b Lyon Municipal Archives. (Hozzáférés: 2023. július 30.)
  5. ↑ a b Ghislain Loustalot: Dominique Blanc, une actrice cadre supérieur. Paris Match (parismatch.com), 2010. április 26. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  6. ↑ a b Dominique Blanc az AlloCiné weboldalán (franciául)
  7. ↑ Dominique Blanc, Myriam Tsikounas (2019). „L’Allée du roi : un texte et son interprétation” (francia nyelven). Sociétés & Représentations 47 (1), 225-234. o. DOI:10.3917/sr.047.0225.  
  8. ↑ Nomination dans l’ordre des Arts et des Lettres juillet 2015 – Ministère de la Culture (francia nyelven). Culture.gouv.fr, 2015. július 17. [2018. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 22.)
  9. ↑ Benjamin Locoge (2017. május 10.). „Dominique Blanc, l’art du sacré (interjú)” (francia nyelven). Paris Match, 9–11. o.  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Dominique Blanc témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dominique_Blanc&oldid=26825122”