Donald Tusk

lengyel politikus

Donald Franciszek Tusk ['dɔnalt fran'ʨiʃɛk 'tusk] (Gdańsk, 1957. április 22. –) lengyel politikus, a jobbközép Polgári Platform párt társalapítója, majd elnöke. 2007. november 16-tól 2014. szeptember 22-ig Lengyelország Minisztertanácsának elnöke volt. 2014. december 1-től 2019. november 30-ig az Európai Tanács elnöke.[1] 2019. november 20-tól 2022. június 1-ig az Európai Néppárt elnöke volt.[2] 2021-ben a Polgári Platform elnökeként tért vissza a lengyel belpolitikába. A 2023-as lengyelországi parlamenti választáson az általa vezetett Polgári Koalíció pártszövetség a második legtöbb helyet szerezte meg a Nemzetgyűlés alsóházában, a Szejmben, amely december 11-én ismét megválasztotta Lengyelország Minisztertanácsának elnökévé, amely hivatalt december 13-án vette át.

Donald Franciszek Tusk
2023-ban
2023-ban
Az Európai Tanács elnöke
Hivatali idő
2014. december 1. – 2019. november 30.
ElődHerman Van Rompuy
UtódCharles Michel
A Lengyel Köztársaság Minisztertanácsának 14. és 18. elnöke
Hivatali idő
2007. november 16. – 2014. szeptember 22.
ElődJarosław Kaczyński
UtódEwa Kopacz
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2023. december 13.
ElődMateusz Morawiecki
Utódhivatalban

Született1957. április 22. (67 éves)
Gdańsk
PártPolgári Platform

SzüleiEwa Tusk
Donald Tusk
HázastársaMałgorzata Tusk
Gyermekei
  • Michał Tusk
  • Katarzyna Tusk
Foglalkozástörténész
Iskolái
  • Faculty of History, University of Gdańsk (1976–1980, történettudomány, Magiszter)
  • I Liceum Ogólnokształcące im. Mikołaja Kopernika w Gdańsku (1972–1976)
Vallásrómai katolikus egyház

Díjak
  • Károly-díj (2010. május 13.)
  • Grand Cross of Royal Norwegian Order of Merit (2012)
  • Order of the Cross of Terra Mariana, 1st Class (2014)
  • Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎ (2008)
  • a Dortmundi Műszaki Egyetem díszdoktora (Rita Süssmuth, 2018. december 16.)
  • a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (2017)
  • Bölcs Jaroszláv Herceg Érdemérem, Első osztály (2019)
  • National Maltese Order of Merit (2017)
  • Románia Csillaga érdemrend nagykeresztje (2020)
  • Grand Cordon of the Order of the Rising Sun (2021)
  • Kisiel Prize (2002)
  • Wprost Person of the Year (2008)
  • Gazeta Wyborcza Person of the Year (2019)
  • Wprost Person of the Year (2011)
  • Presidential Order of Excellence (2013)
  • Marion Dönhoff Award
  • Order of Merit
  • Order of the Cross of Terra Mariana
  • Románia Csillaga érdemrend
  • Order of the Sun of Peru
  • Felkelő Nap érdemrend

Donald Franciszek Tusk aláírása
Donald Franciszek Tusk aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Donald Franciszek Tusk témájú médiaállományokat.

Tanulmányai szerkesztés

A Gdański Egyetemen történelmet tanult, diplomamunkájának témája Józef Piłsudski munkássága volt.

Politikai tevékenysége szerkesztés

Tusk 20012005 között a Szejm számos házelnök-helyettesének egyike volt. A Polgári Platform megalakulása előtt a Liberális Demokrata Kongresszus (Kongres Liberalno-Demokratyczny) és a Szabadság Unió (Unia Wolności) tagja volt. Utóbbiból azután távozott, hogy egy szavazáson alulmaradt Bronisław Geremekkel szemben.

Politikai felfogásában ötvöződik a szabad, állami beavatkozásoktól mentes piacgazdaság és a szociális konzervativizmus.

A 2005-ös elnökválasztás szerkesztés

Tusk Gdynia és Słupsk választókerületét képviselte. A Polgári Platform 2005-ben már jelölte az akkori elnökválasztáson, ahol szoros küzdelemben a második fordulóban maradt alul Lech Kaczyńskivel szemben.

A 2005-ös lengyel elnökválasztás kampánya idején Jacek Kurski, Lech Kaczyński segítője azt állította, hogy Tusk nagyapja, a második világháború ideje alatt önkéntesként szolgált a német hadseregben.

Tusk szülei Danzig Szabad Város állampolgárai voltak, s mindketten kasub származásúak. Nagyapját, Józef Tuskot a háború alatt német állampolgárként besorozták a német hadseregbe, ő azonban 10 nap után dezertált, és csatlakozott a nyugati lengyel erőkhöz.

Egyes vélemények szerint Kurski híresztelései miatt nyerte meg végül a választást Lech Kaczyński.

Miniszterelnökként szerkesztés

 
Tusk kézfogása Kaczyński köztársasági elnökkel a miniszterelnöki kinevezésekor 2007. november 9-én

Pártja a szavazatok 41,39%-ának megszerzésével győzött a 2007. október 21-én tartott előrehozott választásokon. 2007. november 9-én Lech Kaczyński államfő hivatalosan is megbízta a kormányalakítással.

Egy héttel később megalakította kormányát, amelynek 2007. november 24-én a Szejm bizalmat szavazott. A lengyel rendszerváltás óta az első miniszterelnök, akit újraválasztottak, a 2011. októberi választások után ismét ő lett a miniszterelnök.

Az Európai Tanács elnökeként szerkesztés

2014. augusztus 30-án megválasztották az EU állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács második állandó elnökének a 2014. december 1. és 2017. május 31. közötti időszakra.[1][3][4]

2017. március 9-én bejelentették, hogy a lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban.[5] 2017. december 8-án a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorrá avatta. Tusk már itt is finoman célzott rá, hogy nem ért egyet a Fidesz és Orbán Viktor politikájával.[6] Később is egyértelműsítette, hogy a liberális demokráciák értékét fontosnak tartja, és aki nem így tesz az nem kereszténydemokrata.[7] Bírálta Nagy-Britanniát is a Brexit miatt,[8][9] de az esetlegesen függetlenné váló Skócia felvételét az Európai Unióba támogatná.[10]

Az Európai Néppárt elnökeként szerkesztés

2019. november 20-tól, egyedüli jelöltként Tusk lett az Európai Néppárt elnöke. Ebben a minőségében továbbra is számos alkalommal bírálta a Fideszt és Orbán Viktort, miután véleménye szerint a Fidesz nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, és populista módon migránsellenes propagandát folytat.[2] A kitört koronavírus-járvány idején meghozott magyar koronavírus-törvény miatt további kritikák fogalmazódtak meg Tusk és a Néppárt tagpártjai részéről is, mondván a jogszabály tovább bővíti a Fidesz túlhatalmát.[11] Tusk szorgalmazta a Fidesz kizárását a Néppártból, aki egy interjúban párhuzamot is vont Orbán és a náci Németország között.[12] Az eset után a kormányközeli PestiSrácok.hu portál hamis információkra alapozva azt híresztelte, hogy Tusk nagyapja az SS tisztje volt. Józef Tusk valóban szolgált a Wehrmachtban, de az nem azonos az SS-szel, és ez az infó már 2005 óta tudott volt.[13] Később azt is mondta, Orbán „illiberális demokráciáról” alkotott víziója voltaképpen egy „korcs demokrácia”, mert a jogállamiság és szólásszabadság nélküli demokrácia egyáltalán nem demokrácia.[14] Miután 2021. március 18-án a Fidesz közzétette kilépési nyilatkozatát a Néppártból, amit a párt tudomásul is vett, Tusk egy Twitter-bejegyzésben annyit reagált, hogy „a Fidesz már évekkel ezelőtt elhagyta a kereszténydemokráciát.”[15]

Tusk a magyar és a lengyel járványkezelést is bírálta a Twitteren a magas halálozások miatt, amire Kovács Zoltán államtitkár és Novák Katalin, a Fidesz külkapcsolati alelnöke a magas átoltottsággal és az Unió „tehetetlenségével” vágott vissza, miközben Kovács szerint Tusk „liberális vadonba” vezeti a Néppártot.[16]

2021 végén a Politico Europe(wd) Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a „felforgatók” kategória 1. helyére tette.

 
Donald Tusk a magyar ellenzék kampányát is támogatta 2022-ben

A volt lengyel miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke visszatért Varsóba, hogy a 2023-as választáson a Polgári Platform élén megdöntse az Európai Unióval egyre inkább szembekerülő Jog és Igazságosság (PiS)-kormányt, és Lengyelországot EU-barát irányba állítsa.[17]

Ismét miniszterelnökként szerkesztés

Családja szerkesztés

Tusk nős, két gyermek, egy fiú (Michał) és egy lány (Katarzyna) apja. Tusk német[18] és kasub[19][20] származású.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Press release: Donald Tusk elected European Council President and Federica Mogherini appointed as new EU High Representative (angol nyelven). European Council, 2014. augusztus 30. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  2. a b Keményen üzent a Fidesznek a Néppárt új elnöke Index, 2019. november 20.
  3. KG: Donald Tusk lett az Európai Tanács elnöke. mno.hu, 2014. augusztus 30. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  4. Az Európai Tanács 2014/638/EU határozata (2014. augusztus 30.) az Európai Tanács elnökének megválasztásáról
  5. http://www.origo.hu/itthon/20170309-donald-tusk-marad-ket-es-fel-evre-az-europai-tanacs-elnok.html
  6. Szerelmet vallott Magyarországnak az uniós elnökök elnöke Index, 2017. december 8.
  7. Tusk: Aki le akarja cserélni a liberális demokráciát, az nem kereszténydemokrata Index, 2018. november 8.
  8. Tusk: A pokolban van egy külön hely a brit kilépéspárti kampány szervezőinek Index, 2019. február 6.
  9. Tusk: A brexit után Nagy-Britannia másodrendű szereplővé válik Index, 2019. november 14.
  10. Az EU tárt karokkal várná vissza a független Skóciát, legalábbis Donald Tusk szerint Index, 2020. február 2.
  11. Tusk: A Néppárt tagjai gondolják majd át eddigi álláspontjukat a Fideszről Index, 2020. április 1.
  12. Az Európai Néppárt elnöke szolidan lenácizta Orbánt Index, 2020. április 17.
  13. A lengyel napiszarról vett hamis képpel nácizza Tusk nagyapját a kormánymédia Index, 2020. április 19.
  14. Tusk: Orbán “korcs demokráciát” épít Szabad Európa, 2020. október 24.
  15. Két mondatban reagált az Európai Néppárt a Fidesz kilépésére hvg.hu, 2021. március 18.
  16. Donald Tusk odaszólt az illiberális járványkezelésnek, Kovács Zoltán és Novák Katalin együtt vágott vissza Telex, 2021. április 15.
  17. Politico 28 – The class of 2022 (angol nyelven). Politico Europe(wd), 2021. (Hozzáférés: 2022. december 22.)
  18. Zmarła matka Donalda Tuska”, Newsweek.pl, 2009. április 7. (Hozzáférés: 2017. november 30.) (pl-PL nyelvű) 
  19. Tusk: Kaszuba to jest Polak, pewien rodzaj Polaka, tak jak i Ślązak”, TVN24.pl (Hozzáférés: 2017. november 30.) 
  20. Cygan, Damian: [https://twitter.com/DamianCygan/status/918177281306189824 "Przedstawiciel mniejszości etnicznej, Kaszub z doświadczeniami polskimi" - @donaldtusk o sobie w @FaktyTVN. Niezwykła wypowiedź.pic.twitter.com/guNB9HobRd] (lengyel nyelven). @DamianCygan , 2017. október 11. (Hozzáférés: 2017. november 30.)

További információk szerkesztés