Drúzok
A drúzok az iszmáilita síita iszlámból kialakult egyistenhívő vallási közösség, amit Hamza ibn Alí perzsa misszionárius alapított a 10. században, Kairóban. Nevüket a 11. századi misszionáriusról, Muhammad ad-Darzíról kapták. (Nevének többesszámosított alakja arabul durúz, ez került át a nyugati nyelvekbe.)
| Drúzok | |
.jpg) | |
| Drúz asszonyok – Karmel-hegy, 1880 körül | |
 | |
| Teljes lélekszám | |
| 1 millió | |
| Vallások | |
| Druzism | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drúzok témájú médiaállományokat. |
Történetük szerkesztés
Eredetileg a fátimida kalifa, al-Hákim (996–1021) istenségét hirdető, fanatikus iszmáiliták voltak, azonban a kalifátus végül nem fogadta el tanaikat, és kénytelenek voltak Libanon hegyei közé menekülni. A misszionárius tevékenységet 1043-ban abbahagyták, ami után nem engedtek meg több áttérést a vallásra.[1]
A vallás megtiltja a többnejűséget és az ágyasok tartását, valamint az ideiglenes házasságot is. A hívők szerint a végső igazság megtalálható a tanítóiknak, különösen Bahá ad-Dínnek, tett isteni kinyilatkoztatásokban melyek megtalálhatóak a szent iratukban (A nemes bölcsesség). Hisznek továbbá a lelkek generációról generációra történő vándorlásában, a reinkarnációban.[1]
A drúz vallás nem engedi meg sem a betérést, sem az áttérést a tagjainak, és a közösségen kívüli házasságot sem. Ilyen körülmények közt lenyűgöző az ezeréves fennállása a közösségnek, amellett hogy a vallási rendszer titok a külvilág számára és részben a drúzok előtt is. Csak egy beavatott elit, az ukkál („ismerők”) vehetnek részt teljesen a vallási szertartásokon és férnek hozzá a „bölcsesség” (hikma) titkos tanításaihoz. Üldöztetés idején megengedett egy drúznak hogy külsőleg megtagadja a vallását, ha az élete veszélyben van.[2]
A drúzok az Oszmán Birodalom hatalmát sem fogadták el, amellyel nyílt háborúkat vívtak a 16. század folyamán. Török mintára saját hadsereget szerveztek, amelyhez alakítottak reguláris csapatokat albán és kurd zsoldosokból, valamint saját híveikből, valamint különböző nemzetiségűekből (arabokból, perzsákból, törökökből, kurdokból) nem reguláris, könnyen felállítható egységet, összesen 60-80 ezer fővel.
A drúzok eredetileg Libanonban éltek, ahonnan az újkori villongások során sokuk áttelepült a mai Szíriába és Izraelbe. Máig ebben a három országban élnek a legtöbben. Létszámuk világszerte alig haladja meg az egymilliót,[1] míg más becslések 350 ezer és 900 000 közé teszik a számukat.[3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c szerk.: John L. Esposito: The Oxford Dictionary of Islam. Oxford University Press, USA, 70. o. (2004). ISBN 0195125592
- ↑ Druze (angol nyelven). Britannica Online Encyclopedia. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
- ↑ Kjeilen, Tore: Druze (angol nyelven). Looklex Encyclopedia. [2018. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
