Dubicsány

Dubicsány (szlovákul - Dubičany) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Dubicsány
Református templom
Dubicsány címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Radnai Zsolt (független)
Irányítószám	3635
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	246 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	17,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 05″, k. h. 20° 29′ 31″48.2847, 20.492080555556
Dubicsány Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Dubicsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubicsány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Kazincbarcika és Putnok között helyezkedik el, Miskolctól 26 kilométerre északnyugatra, Ózdtól 25 kilométerre északkeletre. Felszínét nagyobbrészt folyóvízi homok és kavics fedi.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, mely végighúzódik a központján is. Határszélét délen érinti még a 2527-es út is. Jól megközelíthető vasúton is (a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon), melynek egy megállási pontja van itt; Dubicsány megállóhely a belterületének keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a 26-os főút vasúti keresztezése mellett.

Története

A település a 13. vagy a 14. században jött létre. A Rátót nemzetség birtoka volt. Neve Dubichan, Dybichan, Dabachanyw alakokban is előfordult. Jelenlegi írásmódja a 15. században alakult ki. A törökök 1555-ben felégették, sokáig lakatlan maradt. A reformáció korán elterjedt a községben, de a lakosság csekély létszáma miatt Sajókaza, majd később Putnok leányegyháza volt.

A 18. században birtokosai, a Vay család kastélyt építtetett a faluban. A kastélyt a 20. század elején új tulajdonosa alakította át mai formájára.

1849-ben Görgei Artúr csapatai a község határában csaptak össze az orosz sereggel.

A 20. század elején elérte a vasútvonal, és általános iskola is épült.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Csíkász Zoltán (független)
• 1994–1998: Dr. Csikász Zoltán (független)
• 1998–2002: Susányi Gábor (független)
• 2002–2006: Susányi Gábor (független)
• 2006–2010: Susányi Gábor (független)
• 2010–2014: Susányi Gábor (független)
• 2014–2019: Radnai Zsolt (független)
• 2019-től: Radnai Zsolt (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	271	253	233	211	255	246
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 35,6%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,5% (17,8% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,3% volt római katolikus, 24,7% református, 2,4% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 8,2% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református templom. 1839-ben épült. 15 méter magas tornyát 1852-ben építették hozzá. 1930-ban átalakították.
• Vay János-kastélya – A 18. század közepén épült. Manzárdtetős, bástyákkal körbevett, emeletes kastély. A 20. század elején átépítették. Ma üdülő.
• Kripta. Egy vulkáni brecsa kitüremkedésébe mélyítve van kialakítva a kastély közelében a hegyoldalban.
• Az erdő vadállománya

Környező települések

Sajógalgóc 5 km-re, Sajóvelezd. A legközelebbi városok: Putnok 5 km-re, Kazincbarcika 10 km-re.

Irodalom

• Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-03-7729-2)
• Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)