Durvavitorlájú törpedenevér

Durvavitorlájú törpedenevér
	Pihenő példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Simaorrú denevérek (Vespertilionidae);
Alcsalád:	Vespertilioninae;
Nemzetség:	Pipistrellini;
Nem:	Pipistrellus;
Faj:	P. nathusii;
Tudományos név
	Pipistrellus nathusii; (Keyserling & Blasius, 1839)
Szinonimák
	Pipistrellus unicolor Fatio, 1905;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Durvavitorlájú törpedenevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Durvavitorlájú törpedenevér témájú médiaállományokat és Durvavitorlájú törpedenevér témájú kategóriát.

A durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása szerkesztés

Európában és Ázsia keleti részén honos. Portugáliától a Kaszpi-tengerig, északon Szentpétervárig, délen Görögországig fordul elő.^[2] Magyarország déli részén szórványosan él.

Megjelenése szerkesztés

A durvavitorlájú törpedenevér testhossza 4,4-4,8 centiméter, farokhossza 3,4-4 centiméter, magassága 0,65-0,8 centiméter, alkarhossza 3,1-3,6 centiméter és testtömege 6-9 gramm. Külsőre igen hasonló a közönséges törpedenevérhez (Pipistrellus pipistrellus) és a fehérszélű törpedenevérhez (Pipistrellus kuhlii). Bundája vörösebb, füle rövid és keskenyebb, a fülfedő hosszabb, ovális és egyenesebb szélű, mint a törpedenevérnél.

Életmódja szerkesztés

A durvavitorlájú törpedenevér gyümölcsösökben, parkokban, esetenként lakott településeken él. Nyáron faodvakban, hasadékokban, szűk mélyedésekben alszik, és ott is telel át. Ügyesen és kitartóan repül, nagy távolságokra vándorol. A leghosszabb ilyen mért távolság 1600 km volt. Vizek fölött alacsonyan, nyílt területeken akár 15 méter magasan is vadászik.^[3] Tápláléka főleg kérészek, tegzesek, kétszárnyúak, lepkék, melyeket repülés közben fog meg. Röpte gyors, egyenes.^[2]