Dzsalájirida szultanátus

A Dzsalájiridák a mongol Dzsalájir dinasztia tagjai voltak, akik a mai Irakon és nyugat-perzsián uralkodtak, miután 1330-körül függetlenné váltak az Ilkán Birodalomtól. A szultánság mintegy ötven évig virágzott, majd összeomlott Timur Lenk hadjárata és különféle lázadások miatt. Ezután területét a "Fekete Ürük" vagyis a Karakojunlu türkmén törzsszövetség hódította meg, a szultánságot pedig adófizetőjévé tette. Miután Timur Lenk meghalt 1405-ben, volt egy rövid kísérlet arra, hogy helyreállítsák a szultánságot Dél- Irakban, Baszra központtal. Azonban a Dzsalájiridákat végül 1432-ben a Karakojunlu végleg bekebelezte, és a szultánság megszűnt.

Dzsalájirida szultanátus
13351432
Dzsalájirida szultanátus zászlaja
Dzsalájirida szultanátus zászlaja
A szultánság és környezete az Ilkán Birodalom összeomlása után
A szultánság és környezete az Ilkán Birodalom összeomlása után
Általános adatok
FővárosaBaghdad, majd Baszra
Hivatalos nyelvekarab, perzsa, mongol
Vallás szunnita
Kormányzat
Államformaszultánság
DinasztiaDzsalájir
ElődállamUtódállam
 IlhánokKarakojunlu 
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsalájirida szultanátus témájú médiaállományokat.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jalayirid Sultanate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.