Eörsi Mátyás
Eörsi Mátyás (Budapest, 1954. november 24. –) magyar politikus, 1990-től 2010-ig szabaddemokrata országgyűlési képviselő, 2002–2009 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése liberális frakciójának vezetője. A magyar kormány 2009. március 6-án Eörsit jelölte az Európa Tanács főtitkári posztjára.[1] 2012-től a Demokratikus Koalíció tagja.
| Eörsi Mátyás | |
 | |
| Griechisch Tamás felvétele | |
| Született | 1954. november 24. (69 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Jemnitz Katalin |
| Szülei | Eörsi Gyula |
| Foglalkozása | jogász, politikus |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1979) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eörsi Mátyás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tanulmányai szerkesztés
1973-ban érettségizett a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnáziumban, majd az egyéves sorkatonai szolgálat teljesítése után megkezdte tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán, ahol 1979-ben szerzett jogi doktorátust.
Jogászi pályafutása szerkesztés
Eörsi a diploma megszerzése után egy magyar külkereskedelmi állami vállalat jogtanácsosa lett. 1987-ben létrehozta az Eörsi & Társai ügyvédi irodát, amely nemzetközi kereskedelemre szakosodott.[2] A cégben tulajdonostársa volt Bauer Miklós.
Bár Eörsi Mátyás főállású politikus, választottbíróként is aktívan bíráskodott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróságon.
Politikai pályafutása szerkesztés
Eörsi 1988-ban az egyik első magyarországi demokratikus párt, a liberális Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) egyik alapítója volt. Részt vett 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) képviseletében az ún. Nemzeti Kerekasztal Tárgyalásokon, amelynek keretében kommunista párt és a frissen létrejött ellenzéke tárgyalt a demokratikus átmenet szabályairól. Egy évvel később, az ún. négyigenes népszavazáson az Országos Választási Bizottság tagja volt.
Az 1990-es első szabad országgyűlési választáson országgyűlési képviselővé választották. 1991-ben rövid ideig az SZDSZ egyik ügyvivője volt. Az 1994-es országgyűlési választáson ismét mandátumot szerzett (melyet 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban megismétel). 1994-től 1997-ig az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke lett. 1997-ben a Horn-kormány külügyminisztériumi politikai államtitkárává nevezték ki. 1998-tól 1999-ig pártja frakcióvezető-helyettese volt. 2001-ben újra a párt egyik ügyvivőjévé választották. 2002 és 2006 között a külügyi bizottság alelnökeként dolgozott (ekkor frakcióvezető-helyettes is volt), ill. 2004-ben, Magyarország EU-s csatlakozása után az Országgyűlés EU-ügyek bizottságának az elnökévé is megválasztották, ezt a pozíciót 2010-ig töltötte be. 2007-2018-ban az SZDSZ frakcióvezetője volt. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult, majd a választás utáni revízió során nem újította meg párttagságát.[3]
1997-ben a Liberális Internacionálé egyik alelnökévé, illetve 2002-ben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése liberális csoportjának (melynek 1994-ben lett tagja) elnökévé választották. Itt munkája elsősorban a demokratikus átmenetek és a demokratikus intézmények kialakítására kívánt koncentrálni. Több országban működött közre választási megfigyelőként, illetve szakértőként. Munkája során több fontosabb jelentése született, például a 2004-ben kiadott Ciprussal foglalkozó jelentése[4] és a 2006-os balkáni jelentése[5]
Eörsi vezette a strasbourgi székhelyű Európa Tanács harmincfős megfigyelő csoportját több alkalommal a grúziai parlamenti és elnökválasztásokon, valamint a 2010-es ukrán elnökválasztás mindkét fordulójában.[6]
2012. január végén belépett a DK-ba.[7]
Hivatásos politikai pályafutását követően az NDI (National Democratic Institute for International Affairs) részére dolgozott Jordániában és Líbiában (2011), majd 2012-ben a berlini Democracy Reporting International-nál (DRI). 2013-ban a vilniuszi székhelyű Parliamentary Forum for Democracy főtitkára. 2014-től Varsóban a Community of Democracies főtitkári tanácsadója, majd ugyanitt 2013-tól feladata kiegészült az Adminisztráció, Pénzügyek és HR ügyek vezetőjének feladataival. Az EBESZ megbízásából 2017-ben a Cseh Köztársaságban, 2019-ben a Moldovai Köztársaságban a parlamenti választásokat megfigyelő nemzetközi missziójának vezetője.
Családja szerkesztés
Szekuláris zsidó családban született. Nagyanyja Hajdú Ernőné Auer Fanni szociáldemokrata politikus, édesapja pedig Eörsi Gyula jogász, tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE rektora volt. Nagybátyja Eörsi István Kossuth-díjas író volt. Felesége Jemnitz Katalin, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutató Intézetében eltöltött közel 40 évet követően a Solvo biotech cégnél dolgozik. Két fiú- és egy leánygyermekük született.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Eörsi Mátyást jelöli a kormány az Európa Tanács főtitkári posztjára[halott link]
- ↑ Interjú Eörsi Mátyással a Jogi Fórumon
- ↑ Az ősbölények leléptek – SZDSZ küldöttgyűlés, hvg.hu, 2010. június 27.
- ↑ A ciprusi helyezt (Situation in Cyprus). [2013. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 5.)
- ↑ Általános politikai vita a balkáni helyzetről (General policy debate on the situation in the Balkans)
- ↑ Eörsi Mátyás vizsgálódik Ukrajnában Archiválva 2018. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszava.hu, 2010. február 2.
- ↑ Eörsi Mátyás belépett Gyurcsány pártjába – Népszabadság, 2012. január 25.
Források szerkesztés
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 289. old., ISSN 1787-288X
- Eörsi országgyűlési adatlapja
- Eörsi 1996-os országgyűlési életrajza
- Eörsi Mátyás oldala az Európa Tanács honlapján