Ebes
Ebes község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.
| Ebes | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúszoboszlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabóné Karsai Mária (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4211 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Testvértelepülései | Lista Meilen | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4619 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 57,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 77,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 28′, k. h. 21° 30′Koordináták: é. sz. 47° 28′, k. h. 21° 30′ | |||
 Ebes
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Ebes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ebes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A vármegye középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Debrecentől mintegy 13 kilométerre délnyugatra, Hajdúszoboszlótól pedig 8 kilométerre északkeletre. A további szomszédos települések, településrészek: észak felől a Debrecenhez tartozó Ondód, délkelet felől Mikepércs, északnyugat felől pedig Nagyhegyes.
Megközelítése szerkesztés
A község a 4-es főút és a Budapestet Záhonnyal összekötő Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal között terül el, így közúton és vasúton is könnyen megközelíthető, az ország távolabbi részei felől is. Központján a 48 101-es számú mellékút vezet keresztül, s a külterületeit érinti még északon – csomópont nélkül – az M35-ös autópálya, keleten pedig a 4805-ös út is. Ebes vasútállomás a belterület déli széle mellett helyezkedik el, a 48 101-es út vasúti keresztezésétől nyugati irányban.
Története szerkesztés
A Váradi regestrum említi először a település nevét 1271-ben Ebey alakban. Valószínűnek látszik, hogy a pecérek, a királyi, királynéi vagy hercegi udvarház, fejedelmi, hercegségi vadászataihoz tenyésztettek itt vadászkutyákat, agarakat.
1440-ben a Szepesi család birtokába került Ebesfalva tíz másik településsel együtt. A 15-16. században Ebes virágzó falu volt, a török uralom alatt azonban az állandó háborúk miatt elnéptelenedett és területe Debrecen városának birtoka lett. A 18. században kezdődött a tanyák őseinek, a szállásoknak a kialakulása.
A 19. század közepén megépült Budapest-Debrecen vasútvonal a területet bekapcsolta az ország vérkeringésébe.
1949-ben megkezdődött a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, amely a tanyák fokozatos felszámolásához vezetett.
Ebes 1952-ben szakadt el Debrecentől önálló községgé alakulva. Ekkor épült 116 ház, a községháza, az első iskola, orvosi rendelő, járda, út és villanyhálózat.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
| Időszak | Polgármester | Párt |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Portörő János | Független[3] |
| 1994–1998 | Galgóczi Mihály | SZDSZ[4] |
| 1998–2002 | független[5] | |
| 2002–2006 | független[6] | |
| 2006–2010 | MSZP[7] | |
| 2010–2014 | Szabóné Karsai Mária | független[8] |
| 2014–2019 | független[9] | |
| 2019-től | független[1] |
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3487 | 3855 | 4126 | 4480 | 4442 | 4386 | 4388 | 4570 | 4671 | 4619 |
| 1970 | 1980 | 1990 | 2001 | 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 87%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 27,1%, görögkatolikus 3,2%, felekezeten kívüli 42,7% (18,3% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,1% görögnek, 0,1% románnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,8% volt református, 5,4% római katolikus, 3% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 31,6% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[12]
Testvérvárosai szerkesztés
Sportélete szerkesztés
A településnek labdarúgó-csapata van. Az Ebesi Sportbarátok Egyesületnek [13] több szakosztálya van.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
- ↑ Ebes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ebes Helységnévtár
- ↑ Ebes Helységnévtár
- ↑ http://www.ebesisportbaratok.gportal.hu/
További információk szerkesztés
- A község hivatalos honlapja
- Ebes közigazgatási portálja Archiválva 2016. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
