Egervári Ödön

Egervári Ödön, Potemkin (Nagyszilva, Sáros megye, 1823. február 4. – Budapest, 1895. február 16.) író, színész, könyvtáros, színpadi szerző, történetíró.

Egervári Ödön
Született	1823. február 4. Nagyszilva
Elhunyt	1895. február 6. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Apja Potemkin Ferenc Nagyszilván földbirtokos volt, de mint ügyvéd Eperjesre tette át lakását, ahol hét gyermekét nevelte. Egervári Ödön ott kezdte iskoláit, 1835-ben a IV. gimnáziumi osztályt végezte, midőn apja a Jászberény melletti puszta-kerekudvari birtokára költözködött és ő az V. osztályt (retorikát) Jászberényben járta 1836-ban. Ez évben halt meg apja (anyja még 1831-ben) és hat testvérével árván maradt. Roskoványi Ágoston kanonok pártfogása mellett 1837-től 1839-ig az egri Foglár-intézet növendéke volt és az I. és II. évi bölcseletet is Egerben végezte.

Minthogy a papi pályához nem mutatott hajlamot, a segélyt megvonták tőle és hazulról se segítették és így, a jogi tanfolyamot nem hallgathatván, az akkor Egerben működött id. Ujfalussy Sándor és Balla Károly színigazgatók társulatához szegődött. A színi pályán nyolc évet töltött és ezen idő alatt Udvari névvel színészkedve bebarangolta az országot és csaknem minden szerepkörre alkalmazták.

1848. tavaszán az Ung megyei Palágykomoróc községben nemzetőri főhadnagy lett; midőn Jászberényben a 14. számú Lehel huszárezred alakult, ő is zászlaja alá esküdött; mint huszárhadnagy Arad és Temesvár vívásában részt vett; gróf Vécsey Károly honvéd tábornoknak Borosjenőnél Kaufmann orosz tábornok előtt történt fegyverletétele után 479 honvédtiszt társával együtt aradi fogságba került, de őt a harcban kapott lábsebe miatt be nem sorozták.

1849. december elejétől 1850. június elejéig ismét a színészetnél keresett menedéket és Tatán, Győrött, végre Egerben fejezte be színészi vándorpályáját; azután néhány hónapig Pesten Károlyi György gróf kúriáján írnokoskodott; de az iskolai év beálltával nevelői állomást nyert Tolna megyében Némedin Simon Rezső fia mellett. Ezután mint telekkönyvi segéd, tollnok s bizottmányvezető nyolc évet töltött el Pest-, Borsod-, Esztergom-, Heves-, Veszprém- és Somogy megyékben a telekkönyvi helyszínelésnél; később mint telekkönyvvezető Mezőcsáton (Borsod megye) működött.

1860-ban Pestre ment, ahol Toldy Ferenc pártfogásával 1861. március 15-én a Magyar Tudományos Akadémiánál javítnok tisztviselőnek alkalmazták; 1874. június 15-én elhagyta az akadémiát és az irodalomnak élt; 1876. szeptember 1-jén a budapesti egyetemi könyvtárhoz ment díjnoknak, 1891. november 16. ugyanott kinevezték könyvtártisztnek.

Cikkeket irt az Ország-Tükrébe (1863-64. mint rendes munkatárs), a Szinházi Látcsőbe (1863.), a Függetlenségbe (1863.), a Vasárn. Ujságba (1863-84.), Hazánk és a Külföldbe (1864-65.), a Családi Körbe (1863-74.), Honvédbe (mint főmunkatárs 1868-74.), Honvédbe (mint főmunkatárs 1868-72.), a Jászberénybe (1872-73.), a Néplapba (1874.), az Esztergomba (1879-80.), Koszorúba (1884. Petőfi mint pápai tanuló 1840-41-ben), a Budapesti Hirlapba (1884. 241. sz. Egy magyar trubadur, Benza életéből 1885. sat.), a Világ-Krónikába (1886. A magyar szinészet 1848-49-ben.)

Munkái

• Az 1848-49-iki magyar hadsereg feloszlásának okai. Pest, 1862. (E munkát a cs. kir. rendőrség lefoglalta s a katonai törvényszéknek adta át, mely azt megsemmisítésre s a szerzőt két heti fogságra ítélte, ki ezt a Károly-kaszárnyában ki is töltötte.)
• Sáros vármegye leirása statistikai, földleirási, okirati és történeti tekintetben. Uo. 1863.
• Honvédvilág. Uo. 1868. (Kunságival együtt. Az 1-3. sz. munkákat Potemkin névvel adta ki.)
• Az 1849-iki magyar hadsereg feloszlásának okai az aradi és temesvári táborozással. Uo. 1867.
• Tarczai család. Költői elbezsélés XIII. énekben. Uo. 1869.
• Bátori-Schulcz Bódog emlékiratai az 1848-49-iki szabadságharczból. Uo. 1870.
• Magyar királyi honvéd törzstisztek albuma. Uo. 1870. (51 arczképpel és életrajzzal.)
• A protestantizmus élet-halál harcza a jezuitizmus ellen Magyarországon I., II.. Uo. 1871. Két kötet. Online
• Az 1848-49-iki szabadságharcz vértanúi. Uo. 1872. (Vahot Imrével együtt.)

Színművei

• Turzó János, dr. 5 felv. (előadatott a pesti Nemzeti Színházban 1868. márc. 22.)
• Petőfi, szinmű 4 felv. (a budai színkörben, az István téri színházban és a vidéken 1873-ban. Petőfi és Bem c. látványos színmű 4 képben tört. csoportozatokkal, zenéje Nikolics- és Allagától, a budai színkörben 1886. jul. 10., Petőfi élete és halála tört. színmű dalokkal és néma képletekkel cz. 4 szak. a budai szinkörben 1891. szept. 2.)
• Szodoma és Gomorra, látványos szinmű 4 felv. (a városligeti arenában és vidéken 1873.)
• Az avasi árva, szinmű 4 felv. (előadatott a vidéken 1874.)
• Ki lesz a szolgabiró? szinmű 4 felv. (előadatott vidéken 1874.)
• Bernát Gazsi, szinmű 4 felv. (a budai színkörben 1875.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.