Wikipédia

Egry Aurél

(1874–1948) jogtudós, felsőházi tag

Egerszegi Egry Aurél, 1916-ig Engel Aurél (Budapest, 1874. február 13.[1] – San Francisco, 1948. június 20.) ügyvéd, jogtudós, felsőházi tag.

Egry Aurél
SzületettEngel Aurél
1874. február 13.
Budapest
Elhunyt1948. június 20. (74 évesen)
San Francisco
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • politikus
Tisztségea magyar felsőház tagja (1927–1945)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1897, jogtudomány)
A Wikimédia Commons tartalmaz Egry Aurél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Engel Dávid (1836–1909) kereskedő és Kramer Regina (1855–1939)[2] fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnáziumában (1881–1886) és a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban (1886–1890) végezte. A Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának hallgatója volt (1897). Oklevelének megszerzése önálló ügyvédi irodát nyitott fővárosban. Korán kitűnt mint kereskedelmi jogász. A Pesti Lloyd-társulat választmánya 1909 januárjában megválasztotta társulati főtitkárnak, s megbízta a társulat közgazdasági tevékenységének vezetésével.[3] 1914 februárjában udvari tanácsosi címmel tüntették ki. 1916 novemberében a háborús gazdasági jogalkotás terén szerzett érdemei s különösen a Pénzintézeti Központ létesítésének előmunkálataiban való tevékeny és sikeres közreműködése elismeréséül az uralkodó eger­szegi előnévvel magyar nemességet adományozott számára és megengedte neki, hogy családi nevét Egry-re változtassa.[4] Ugyanebben az évben a Magyar Általános Hitelbank közgyűlésén megválasztották az igazgatóság tagjává.[5] Az első világháború idején a kormány megbízta a hadi gazdasági szervek létesítésével, valamint a háborús gazdasági törvényelőkészítő munkában való részvétellel.

1918-ban a kereskedelmi miniszter a minisztériumban az ipari, kereskedelmi és munkásügyi törvényelőkészítés céljaira külön törvényelőkészítő-bizottságot szervezett és kinevezte a bizottság tagjává.[6] A Tanácsköztársaság idején minden közszerepléstől visszavonult és csak a békekötés utáni időkben vállalt újra szerepet a kormány megbízásából. Többször képviselte a kormányt külföldi tárgyalásokon. Részt vett a Magyarország és Franciaország között létesült és a háború előtti tartozásokra vonatkozó államszerződés megkötésében, majd a jóvátételi bizottság előtt és a vegyes döntő bíróságok előtt folyó földbirtok perekben védte a magyar érdekeket. Ő volt a képviselője Frigyes főhercegnek a Csehszlovák Köztársaság, a jugoszláv, a román és az olasz állam ellen folytatott perekben. Megalakulásától (1921) kezdve a Magyar Királyi Állami Jegyintézet tanácsosa volt.[7] 1927-ben az Országgyűlés Felsőházának tagjainak sorába lépett.[8] A Pesti Lloyd-társulat 1933. május 28-i közgyűlésén Vészi József főszerkesztő indítványára egyhangúlag a társulat elnökévé választották.[9] Amikor 1942 februárjában lejárt egy hároméves mandátuma, újabb elnöki megbízatást nem vállalt. A kormányzó körével való szoros kapcsolata miatt egyike volt azon öt zsidó származású képviselőnek, aki a Horthyra nehezedő német tiltakozás ellenére még 1943-ban is a felsőház pénzügyi bizottságának tagja maradt.

1944 júniusától október végéig Portugália budapesti követe és ideiglenes ügyvivője diplomáciai védettségben részesítette és nekik köszönhetően megmenekült a deportálásától.[10] A háború után előbb Párizsba ment, ahonnan harmadik feleségével az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Halálakor vagyonát 4 millió dollárra becsülték, melyet özvegye és unokaöccse örökölt.[11]

Magánélete szerkesztés

Első felesége Mezei Marianna Eugénia (1879–1942) volt, Mezei Sándor fővárosi ügyvéd és Bakonyi Sarolta lánya, akivel 1901. július 2-án a Dohány utcai zsinagógában kötött házasságot.[12][13] Sógora Benedict Henrik (1871–1926) kórházi főorvos, egyetemi tanár. Fia Egry Tibor (1902–1923) joghallgató, öngyilkos lett. 1947. április 30-án Párizsban nőül vette Wertheimstein Viktornak, a Hitelbank nyugalmazott igazgatójának elvált feleségét, Feiler Annát.[14]

Tagja volt a Magyar Operabarátok Egyesületének. Három idegen nyelven (német, francia, angol) beszélt.[15]

Művei szerkesztés

  • A reformatio in peius kérdése bűnügyekfelebb vitelénél. (A Jog, 1893, 27.)
  • A magyar záloglevelek visszaözönlése. (Közgazdasági Szemle, 1900)
  • Bankjaink finanszírozási ügyletei. (Huszadik Század, 1901, 1.)
  • A részvénytársasági közgyűlési határozatoknak megtámadása. (Budapest, 1904)
  • A részvénytársaság alapszabályai. (Budapest, 1906)

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Udvari tanácsos (1914)
  • Felsőházi tag (1927)
  • II. osztályú magyar érdemkereszt (1928)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Születési bejegyzése a pesti izraelita hitközség születési akv. 205/1874. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
  2. ↑ Kramer Regina halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 32/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 5.)
  3. ↑ Pesti Hírlap, 1909. január 26. (31. évfolyam, 21. szám)
  4. ↑ Az Est, 1916. november 23. (7. évfolyam, 327. szám)
  5. ↑ Munkásügyi Szemle, 1917. március 25. (8. évfolyam, 5-6. szám)
  6. ↑ Honi Ipar, 1918. június 15. (19. évfolyam, 12. szám)
  7. ↑ Budapesti Közlöny, 1921. május 7. (55. évfolyam, 98. szám)
  8. ↑ „Harminchét felsőházi tagot nevezett ki a kormányzó.”, Budapesti Hírlap, 1927. január 23., 5. oldal (Hozzáférés: 2022. március 5.) 
  9. ↑ Ujság, 1933. május 30. (9. évfolyam, 121. szám)
  10. ↑ Simó Endre. „Portugál Wallenbergek”, Magyar Hírlap, 1996. május 15., 9. oldal (Hozzáférés: 2022. március 5.) 
  11. ↑ Világ, 1948. július 27. (945. szám)
  12. ↑ Egyenlőség, 1901. július 7. (20. évfolyam, 27. szám)
  13. ↑ Polgári házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 516/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. március 4.)
  14. ↑ A Reggel, 1947. május 5. (20. évfolyam, 18. szám)
  15. ↑ Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egry_Aurél&oldid=24823282”