Egynyári seprence

növényfaj

Az egynyári seprence (Erigeron annuus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe, ezen belül az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.

Egynyári seprence
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Astereae
Alnemzetség-
csoport
:
Conyzinae
Nemzetség: Erigeron
L.
Fajcsoport: Erigeron sect. Phalacroloma
Faj: E. annuus
Tudományos név
Erigeron annuus
(L.) Pers.
Szinonimák
Szinonimák
  • Aster annuus L.
  • Aster stenactis E.H.L.Krause
  • Cineraria corymbosa Moench
  • Diplopappus annuus Bluff & Fingerh.
  • Diplopappus dubius Cass.
  • Doronicum bellidiflorum Schrank
  • Erigeron annuus f. discoideus Vict. & J.Rousseau
  • Erigeron annuus var. discoideus (Vict. & J.Rousseau) Cronquist
  • Erigeron bellidioides Spenn.
  • Erigeron diversifolius Rich. ex Rchb.
  • Erigeron heterophyllus Muhl. ex Willd.
  • Erigeron strigosus Bigelow
  • Phalacroloma acutifolium Cass.
  • Phalacroloma annuum Dumort.
  • Pulicaria annua Gaertn.
  • Pulicaria bellidiflora Wallr.
  • Stenactis annua (L.) Cass. ex Less.
  • Stenactis annua Cass.
  • Stenactis dubia Cass.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Egynyári seprence témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Egynyári seprence témájú médiaállományokat és Egynyári seprence témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Észak-Amerika keleti részéről származik, de mára Európában, így hazánkban is elterjedt. Nyugat-Európában 1635-ben tűnt fel egy botanikus kertben, mint dísznövény. Mára Európa 150 legveszélyesebb invazív növénye között tartják számon (Szabó).

Megjelenése, felépítése szerkesztés

50–100 cm magasra nő. Szára bogernyősen ágas dudvaszár. Alsó levelei széles lándzsásak, majdnem kerekdedek, durván fűrészesek, hirtelen nyélben keskenyedők, a felső levelek keskenyebbek, lándzsásak, ülők.

Összetett, sugaras szimmetrikus virágzata csöves és nyelves virágokból áll. A 15–20 mm széles virágok laza sátorozó bogernyőben nyílnak. A több sorban álló pártát igen keskeny, fonalszerű sziromlevelek keretezik. Csöves virágai sárgák, a nyelvesek fehérek. A törzsváltozat nyelves virágai 7–10 mm hosszúak, rendszerint halványlilák, ibolyáspirosak vagy halványkékek. A fészekpikkelyek gyengén szőrösek.

Termése kaszat, a termés csúcsán bóbitával. A bóbita szőrei két sorban állnak, de a külső sor sertéi igen rövidek.

Szaporodása szerkesztés

Gyors terjedésének egyik oka, hogy jellemzően ivartalanul szaporodik (az ivaros utódok ritkák). Egy-egy növény akár 10 000 vele genetikailag azonos klón magot is hozhat (Szabó).

Magvait a szél terjeszti.

Életmódja, termőhelye szerkesztés

Amint erre neve is utal, egyéves növény. Őshazájában a füves rétek és a préri jellegzetes növénye. Hazánkban vízpartokon, töltéseken, vágásokban, ártéri ligetekben, gyomtársulásokban gyakori (Szabó).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés