Eilat

	Eilat
	; Eilat címere
	; Eilat címere
	Közigazgatás
Ország	Izrael
Körzethívószám	08
Testvértelepülései	Lista Antibes; Arica; Durban; Benidorm; Szmoljan; Kamen; Széresz; Kampen; Toronto; Los Angeles; Ushuaia; Pöstyén; Sopron; Jalta; Jincsuan; Acapulco; Karlovy Vary; Sorrento; Palanga;
	Népesség
Teljes népesség	51 935 fő (2019)
	Földrajzi adatok
Időzóna	IST, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′Koordináták: é. sz. 29° 33′, k. h. 34° 57′
	{{{helyi név}}} weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Eilat témájú médiaállományokat.

Eilat vagy más átírásokban Éjlát, Elát, Élat (héberül אילת) dél-izraeli kikötőváros az Eilati-öböl északi csücskén. Innen vezet Izrael az Indiai-óceán felé vezető kijárata. Fő jövedelmi forrása az idegenforgalom.^[2]

Fekvése szerkesztés

Izrael állam legdélibb csücskében, az Akabai-öböl partján terül el. Keletről Jordánia, nyugatról Egyiptom határolja.

Éghajlat szerkesztés

Eilat éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	21,3	23,0	26,0	31,0	35,7	39,0	40,4	40,0	37,3	33,0	27,7	23,0	31,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	10,4	11,8	14,6	18,4	22,5	25,2	27,3	27,4	25,2	21,8	16,3	12,0	19,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	4	3	3	2	1	0	0	0	0	4	2	5	24
Havi napsütéses órák száma	229	237	251	273	319	324	347	347	291	282	246	217	3363
Forrás: Israel Meteorological Service

Népesség szerkesztés

Népességének változása szerkesztés

A népesség alakulása 1951 és 2019 között

Lakosok száma	529	4200	10 400	14 000	19 500	26 300	38 222	45 700	48 100	51 935
	1951	1959	1966	1973	1981	1990	1998	2005	2013	2019

Adatok: Wikidata

Története szerkesztés

Ókor szerkesztés

Az eredeti, ókori település valószínűleg az Eilat-öböl északi csúcsán volt.^[3] Az ókori egyiptomi iratok dokumentálják a kiterjedt és jövedelmező bányászati műveleteket a régióban és a kereskedelmet a Vörös-tengeren keresztül Egyiptommal, Egyiptom IV. dinasztiájától kezdve. Nevét említi a Héber Biblia is Mózes könyveiben, mint a zsidók vándorlásának egyik állomáshelyét.^[4]

Eilat települése Edom, Midián és a Refidim törzseinek határterületén volt. Az edomiták és az izraeliták között sok harc folyt a Vörös-tenger itteni partvidékért. Amikor Dávid király elfoglalta Edomot,^[5] bevette Eilatot is. Utóda, Salamon király a szomszédos Ecjon-Géberben egy flottát építtetett, hogy a távoli Ofírból aranyat szállítson.^[6] A Kr. e. 9-7. században egy virágzó zsidó kereskedelmi kikötő volt itt.^[7]

A rómaiak ideje alatt egy út épült közte és a nabateus Petra között.

Középkor szerkesztés

A bizánci időszakban is volt itt egy kikötő. A 7. században Mohamed hívei elűzték a zsidókat a Sinai-félszigetről, de menlevelet adtak nekik az ide településre. Ekkor merült fel először az Akaba név.^[8]

A keresztesek birtokában is volt a terület, de mindössze 50 évig,^[8] majd 1167-ben Szaladin (későbbi egyiptomi szultán) elfoglalta a várost.

Modern kor szerkesztés

Az első világháború után az angolok a török-oszmán birodalomtól foglalták el. 1949-ben kezdték el a zsidók újra betelepíteni a helyet. Először a part közelében egy ideiglenes kibuc telepet létesített néhány bátor vállalkozó.^[8] 1956-ban már ötszáz ember élt itt.^[8]

Izrael Vörös-tengeri kijáratának a lezárása robbantotta ki az 1967 júniusában a hatnapos háborút.

Napjainkban tengerparti pihenőhely. A város régi neve UM-RAS-RAS volt, még ma is megtekinthető a régi egyiptomi rendőrőrs Eilaton. ami a MOL HA YAM bevásárló centrum mögött van.

Látnivalók szerkesztés

Tengeralatti Obszervatórium - a Korallvilág Víz Alatti Obszervatórium és Akvárium. A tenger élővilágát csodálhatják meg a látogatók, a hatalmas ablakokkal ellátott obszervatóriumból. 23 akváriumban látható a Vörös-tenger egzotikus élővilága. A cápákat üvegen át és a medencéjük fölé épített hídról is megfigyelhetjük. ^[2]
Delfin-part. A látogató megnézheti, hogyan etetik és idomítják a delfineket. Lehetőség van delfinek simogatására, illetve műsoruk megtekintésére.
Üvegfenekű csónakok kikötője. Az üvegaljú hajóval érdemes körbehajókázni a korallszigeteket.
A King City-ben szórakozva ismerhetnek meg bibliai történeteket.
Botanikus kert a város északi szélén.^[9]

A város központjában található reptér ingyen szórakozási lehetőséget nyújt a kisgyermekes családoknak, hiszen a strandról látni lehet a fel- és leszálló repülőgépeket. A város szélén tevegelhetünk is.

Szórakozóhelyek szerkesztés

Ice Mall Eilat

A kör alakú Ice Mall Eilat-ban egy óriási jégkorcsolya pálya van és 7D-s filmkabin, futball pálya és további kikapcsolódási helyek.

Környék szerkesztés

Timna Valley Park a várostól kb. 25 km-re északra.
- Kőrézkori rézbánya járatai (A világ egyik legrégibb bányajáratait tárták fel.^[10])
- A Salamon király oszlopainak nevezett sötétvörös homokkőoszlopok. Az erózió hatására különleges formák alakultak ki.
- A bibliai szent sátor élethű modellje
A Vörös-szurdok (Red Canyon) ^[11] a várostól kb. 20 km-re, az egyiptomi határ közelében.

Az Eilati-hegyek legszebb helye vörös színű núbiai homokkő faláról kapta a nevét. Festői kősivatag közepén érjük el a lejtősen a szurokba vezető vádit. Másfél órás kirándulás. ^[2]