Elefántcickány-félék
A elefántcickány-félék (Macroscelididae) az emlősök (Mammalia) osztályán belül az elefántcickány-alakúak (Macroscelidea) rendjének az egyetlen családja. Tizenöt ma élő faj tartozik a családba.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora oligocén – jelen | ||||||||||||||||||
 Rövidfülű elefántcickány
(Macroscelides proboscideus) | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Elefántcickány-félék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Elefántcickány-félék témájú médiaállományokat és Elefántcickány-félék témájú kategóriát. |
Előfordulásuk szerkesztés
Az elefántcickányok Afrika sivatagos, félsivatagos területein, valamint Kelet-, Közép- és Dél-Afrika szavannáin és trópusi erdeiben élnek.
Megjelenésük szerkesztés
Az állatok hossza 10 - 30 centiméter, a farokhossza fajonként eltérő, 8 - 25 centiméter. A legnagyobb faj testtömege 540 gramm. A szőrzet színe fajonként eltérő, de többnyire sárgásbarna és barnán árnyalt, gyakran található rajta a jobb álcázást szolgáló fekete rajzolat. A sivatagi fajok hasa fehér, ami visszasugározza a homokból áradó meleget. Az elefántcickányok hosszú, erős hátsó lábaik szökelléseivel menekülnek el üldözőik elől. Az állatok füle és szeme viszonylag nagy; ez vadászat közben és az ellenség észlelésében segít. Orruk hosszú, ormányszerű, táplálékkeresésnél van az állatok hasznára. Hosszú nyelveikkel továbbítják a szájba a zsákmányt. Egyes fajoknál a hosszú farok alsó felületén szőrcsomók vannak; a feltételezések szerint ezzel a talajrezgéseket érzékelik.
Életmódjuk szerkesztés
Sötétedéskor és hajnalhasadáskor a legaktívabbak. Túlnyomórészt magányosan élnek, de territóriumaikat megosztják partnereikkel. Táplálékuk rovarok, csigák, gyökerek, gyümölcsök és magvak. Az elefántcickányok 2 - 4 évig élnek.
Szaporodásuk szerkesztés
Az ivarérettséget 5 - 7 hetes korban érik el. Az éghajlattól és a táplálékkínálattól függően évente többször is fialnak. A vemhességi idő fajonként eltérő, 42 - 65 nap között. Többnyire 1 - 2 kölyköt ellenek a nőstények.
Rendszerezés szerkesztés
A családba az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:
Óriás elefántcickányok szerkesztés
Az óriás elefántcickányok (Rhynchocyoninae) alcsaládjába 1 nem és 5 faj tartozik:
- Rhynchocyon (Peters, 1847) – 5 faj
- Aranyos elefántcickány (Rhynchocyon chrysopygus)
- Tarkahátú elefántcickány (Rhynchocyon cirnei)
- Sötéthátú elefántcickány (Rhynchocyon stuhlmanni)
- Fekete-vörös elefántcickány (Rhynchocyon petersi)
- Szürkepofájú eleántcickány (Rhynchocyon udzungwensis)
Valódi elefántcickányok szerkesztés
A valódi elefántcickányok (Macroscelidinae) alcsaládjába 3 nem és 15 faj tartozik:
- Petrodromus (Peters, 1846) – 1 faj
- Négyujjú elefántcickány (Petrodromus tetradactylus)
- Macroscelides (A. Smith, 1829) – 3 faj
- Rövidfülű elefántcickány (Macroscelides proboscideus)
- namíbiai elefántcickány (Macroscelides flavicaudatus)
- Etendeka-elefántcickány (Macroscelides micus)
- Petrosaltator (Duvernoy, 1833) – 1 faj
- Észak-afrikai elefántcickány (Petrosaltator rozeti)
- Elephantulus (Thomas & Schwann, 1906) – 8 faj
- Rövidorrú elefántcickány (Elephantulus brachyrhynchus)
- Fokföldi elefántcickány (Elephantulus edwardii)
- Sötétlábú elefántcickány (Elephantulus fuscipes)
- Sötét elefántcickány (Elephantulus fuscus)
- Sztyeppei elefántcickány (Elephantulus intufi)
- Szirti elefántcickány (Elephantulus myurus)
- Karoo elefántcickány (Elephantulus pilicaudus)
- Nyugati szirti elefántcickány (Elephantulus rupestris)
- Galegeeska (Heritage & Rayaleh 2020) - 2 faj
- Szomáli elefántcickány (Galegeeska revoili)
- Vörös elefántcickány (alegeeska rufescens)
Kihalt nemek és fajok szerkesztés
- †Hiwegicyon
- †Metoldobotes
- †Metoldobotes stromeri
- †Miorhynchocyon
- †Mylomygale
- †Myohyrax
- †Myohyrax oswaldi
- †Nementchatherium
- †Palaeothentoides
- †Pronasilio
- †Protypotheroides
Források szerkesztés
- ITIS szerinti rendszer besorolása
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Grossman, A.; Holroyd, P.A. 2009: MIOSENGI BUTLERI, GEN. ET SP. NOV., (MACROSCELIDEA) FROM THE KALODIRR MEMBER, LOTHIDOK FORMATION, EARLY MIOCENE OF KENYA. Journal of vertebrate paleontology, 29: 957–960. doi:10.1671/039.029.0318
- Nuovi Ann. Sci. Nat. 2: 111.
- Mammal Species of the World, A Taxonomic and Geographic Reference, 3rd edition, 2005 ISBN 0-8018-8221-4
- Paleobiology Database
