Az elektrofór egy nyugvó (sztatikus) villamosságot előállító eszköz. Alessandro Volta itáliai tudós, fizikus találta fel 1775-ben.

A töltések elhelyezkedése az elektrofór készüléken.

Felépítése szerkesztés

Az elektrofór részei: egy fémkorongra öntött gyantalepény, mely szigetelt lábacskákon áll. Erre helyezhető kerek, szigetelő fogantyúval ellátott fémfedő. [1]

Az elektrofór működése szerkesztés

Az asztalra tett gyantalepényt állati szőrrel megdörzsölik, amely ennek hatására negatív elektromos töltésűvé válik, s negatív elektromosságát sokáig meg is tartja. Ez az elektromosság megosztóan hat a fémlapra, és míg annak negatív elektromossága a földbe vezetődik, a pozitív pedig a lepény negatív töltését lekötve tartja. Ezután az elektrofórra teszik a fedőt. A rossz érintkezés miatt erre minimális negatív töltés áramlik át, ugyanakkor viszont a fedő is megosztó hatás alá kerül. Ha ezután ujjal megérintik a fedőt, a negatív töltés a földbe szökik, míg a pozitív megmarad. A fogantyú segítségével ekkor a fedő már leemelhető s a pozitív töltés pl. egy szigetelt talpon álló fémgömbre átvihető. Ha a fedőt visszateszik s ujjal megérintik, újabb pozitív töltést nyernek látszólag a semmiből, a valóságban: a fedő mozgatásakor végzett munka árán. Az elektrofór volt az első eszköz, amellyel nagyobb mennyiségű elektromosságot lehetett előállítani.

Források szerkesztés

  1. Electrophorus, Encyclopædia Britannica, 11th Ed. 9. The Encyclopædia Britannica Publishing Co. (1910). Hozzáférés ideje: 2007. december 27.  p. 237
A Wikimédia Commons tartalmaz Elektrofór témájú médiaállományokat.