Elisabeth Elliot (született Elisabeth Howard) (Brüsszel, 1926. december 21.Gloucester, Massachusetts, 2015. június 15.) keresztény író és előadó. Első férje Jim Elliot, akit 1956-ban öltek meg egy missziós útja során az Auca népcsoport területén, Ecuador keleti részén. Később két évre missziós útra ment ahhoz a törzshöz, akik megölték a férjét. Sok év dél-amerikai tartózkodás után visszatért Amerikába, és íróvá lett. Több mint 20 könyvet írt, és előadóként is hírnevet szerzett. Elliot a tudásával és tapasztalataival a '70-es években jelentős hatást gyakorolt az országra.[4]

Elisabeth Elliot
Született1926. december 21.[1][2]
Brüsszel
Elhunyt2015. június 15. (88 évesen)[2]
Gloucester
Állampolgárságaamerikai
HázastársaJim Elliot
Foglalkozása
Iskolái
  • Prairie College
  • Wheaton College (–1948, BA)
SírhelyeHamilton Cemetery[3]

SablonWikidataSegítség

Életrajz szerkesztés

Belgium-ban született 1926-ban,[5] szülei misszionáriusok voltak, négy fivére és egy lánytestvére volt. Elisabeth testvérei, Thomas Howard és David Howard is írók. Pár hónapos korában családja az USA-béli Germantown (Philadelphia) mellé költöztek.[6] Philadelphia mellett ugyancsak élt Franconia-ban, New Hampshire-ben, Moorestown-ban és New Jersey-ben. Klasszikus görögöt tanult a Wheaton College egyetemen, mert úgy gondolta, ez a leghasznosabb eszköz arra, hogy lefordítsa az újszövetséget egy ismeretlen nyelvre. Ezen az egyetemen találkozott Jim Elliot-tal. Mielőtt összeházasodtak volna, Elisabeth elvégzett egy továbbképzést a Kanadai (Alberta) Prairie Bible Institute-ban, ahol az imacsoportot később tiszteletből róla nevezték el.

Jim Elliot és Elsiabeth Howard Ecuador-ba mentek külön-külön hogy a quichua (vagy quechua) indiánokkal dolgozzanak, majd 1953-ban Quito, városában Ecuador-ban összeházasodtak. Mielőtt dolgozni kezdett, sokat hallgatta egy szomszéd nő, Huaorani szavait. Egy évig fogságban tartotta a Huaorani törzs. Azt mondta, hogy vadak és vademberek módjára viselkednek, ugyanakkor a nők szimpatikusak és kedvesek. Lányuk, Valerie (1955–) 10 hónapos volt, mikor apját megölték. Ezek után Elisabeth tovább folytatta szolgálatát a quichua törzzsel még 2 évig. Két huaorani nő (egyikük neve Dayuma), akik a quichua törzs között éltek, tanították meg a Huao nyelvet Elisabeth Elliotnak és korábbi egy misszionáriusnak, Rachel Saint-nek. 1958 októberében Elisabeth Elliot odaköltözött a huaorani törzshöz hároméves kislányával Valerie-vel és Rachel Saint-tel.

Az Auca/Huaorani törzs a Gikari törzsi nevet adta Elizabeth-nek, melynek jelentése, harkály. Később visszatért a quichua törzshöz és velük dolgozott 1963-ig, amikor is Valerie hazaköltözött az Egyesült Államokba (Franconia, New Hampshire).

1969-ben Elisabeth hozzáment Addison Leitch-hez a kelet Hemiltoni (Massachusetts) Gordon-Conwell Theological Seminary egyik professzorához. Leitch 1973-ban meghalt. 1974 őszén Elizabeth segédtanár lett a Gordon-Conwell Theological Seminary-on és évekig tanította a "Keresztény Kifejezés" nevű népszerű tantárgyat. 1977-ben hozzáment Lars Gren, kórházi lelkészhez, akivel később együtt dolgozott és utazott.

Az 1970-es évek közepe felé stilisztikai tanácsadóként dolgozott a New International Version (NIV) bibliafordító társaságnak. [7]

1981-ben Mrs. Gren-t felkérte a Wenham-i Gordon College a "writer-in-resident" posztra, hogy ossza meg szakmai meglátásait.

1988-tól 2001-ig Elisabeth Gateway to Joy,[8] rádiónál dolgozott, ahol naponta lehetett őt hallani (Lincoln, Nebraska). Általában a következő idézettel nyitotta műsorát: "'Valaki örökkévaló szeretettel szeret téged' – ezt tanítja a Biblia – és ez alatt vannak az örökkévaló karok'. Itt Elisabeth Elliot, a barátod..."[9]

A későbbiekben a férjével befejezték az utazásaikat, de továbbra is kapcsolatot tartottak a nyilvánossággal e-mail- en és weboldalakon keresztül. Elisabeth a Massachusetts államban lévő Magnolia-ban halt meg 2015. június 15-én, 88 évesen.[5] Kevéssel halála után Steve Saint az egyik misszionárius fia, akit Jim Eliottal egy időben gyilkoltak meg, a Facebook-os búcsúposztjában írt a végső győzelméről a „demencia miatti eszének elvesztése” felett, és megemlíti, hogy „tíz évig küzdött a betegséggel, amely megfosztotta legnagyobb ajándékától”.[10][11]

Művei szerkesztés

Magyarul szerkesztés

  • Elisabeth Elliot: A Mindenható árnyékában / Jim Elliot: Győztesen a gyöngykapun át; ford. Kisházy Mária; Primo, Bp., 1991
  • Szerelem és tisztaság; ford. Kisházy Mária; Primo, Bp., 1992
  • Nőnek születtél; ford. Kisházy Mária; Hárfa, Eger, 1993
  • Magányosság. Lehet kietlen pusztaság, lehet Istenhez vezető út; Primo, Bp., 1993
  • Biztos fény a messzeségben. Isten vezetése; ford. Kisházy Mária; Hárfa Evangéliumi Kiadó Alapítvány, Eger, 1993
  • Gondolatok a férfiakról; ford. Balázs Brigitta; Hárfa Evangéliumi Kiadó Alapítvány, Eger, 1994
  • Feljegyzések az imádságról, a megbocsátásról, Isten akaratának dicsőségéről; ford. Szabados Péter; "Jó Hír" Iratmisszió Alapítvány, Bp., 1995
  • Út a szenvedésen át. Hogyan fedezzük fel az összefüggést Isten szeretete és a fájdalmaink között; ford. Kövesi Zsuzsa, versford. Lukátsi Vilma; "Jó Hír" Iratmisszió Alapítvány, Bp., 1996
  • Vademberek a rokonaim; ford. Kisházy Mária; Jó Hír Iratmisszió Alapítvány, Bp., 1996
  • A dicsőség kapuján át; ford. Kisházy Mária; Jó Hír, Bp., 1996
  • Fegyelem. A hívő élet ábécéje; ford. Kisházy Mária, versford. Lukátsi Vilma; Jó Hír Iratmisszió Alapítvány, Bp., 1996
  • A szeretet ára; ford. Kisházy Mária; "Jó Hír" Iratmisszió Alapítvány, Bp., 1998
  • Gondolatok a férfiakról; ford. Miklósné Tóth Sára; átdolg. kiad.; "Jó Hír" Iratmisszió Alapítvány, Bp., 1998
  • Társkereső; ford. Kisházy Mária; "Jó Hír" Iratmisszió Alapítvány, Bp., 1998
  • Áldást örököltek...; ford. Kisházy Mária; "Jó Hír" Iratmisszió Alapítvány, Bp., 2001
  • Békességet hagyok néktek; ford. Kasim Seherezádé; "Jó Hír" Iratmisszió, Bp., 2002
  • Az engedelmesség szabadsága. Gondolatok a keresztyén magatartásról és szolgálatról / Biztos helyen; ford. Kisházy Mária; "Jó hír" Iratmisszió Alapítvány, Bp., 2007

Színházi adaptációk, dokumentumfilm szerkesztés

  • 1973-ban mutatták be először a Bridge of Blood: Jim Elliot Takes Christ to the Aucas színházi előadást a Tennessee Temple Universityben
  • 2003-ban Jim és Elisabeth Elliot szerelmi történetén alapuló musicalt mutattak be Love Above All címmel Victoria Concert Hall-ban Singapore-ban. Másodszorra 2007-ben a singaporei University Cultural Centre-ben mutatták be
  • 2006-os End of the Spear filmben Beth Bailey jelenítette meg, Beyond the Gates of Splendor 2002-es dokumentumfilm saját magát játssza (A többi meggyilkolt misszionárius feleségek, és számos Indián is megjelenik)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Find a Grave (angol nyelven)
  4. Shellnutt, Kate.
  5. a b Roberts, Sam (June 18, 2015).
  6. "About" Archiválva 2018. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  7. "NIV Translators and Editors".
  8. Gateway to Joy Archiválva 2016. január 24-i dátummal az Archive.is-en, Back to the Bible
  9. "The Making of a Missionary" Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, Gateway to Joy, Back to the Bible.
  10. "Missionary Pioneer Elisabeth Elliot Passes Through Gates of S..
  11. Owens, Tiffany (March 8, 2014).

További információk szerkesztés