Ember Karolina

pedagógus,

Ember Karolina, György Aladárné (Furta, 1841. november 29.Budapest, 1882. október 10.) az országos nőiparegylet iskolaigazgatója.

Ember Karolina
Született1841. november 29.
Furta
Elhunyt1882. október 10. (40 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapedagógus
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Ember Károly református lelkész és Békéssy Klára leánya volt. 1861-ben nőül ment Illésy Györgyhöz, ki az irodalom terén is működött és szerény állású magán-hivatalnok volt Debrecenben. 1865-ben családjával együtt Pestre költözött. Férje nehéz beteg lett és keresete csak szűken fedezte a család szükségleteit; a nő híven osztozott szenvedéseiben; mikor a férj nem bírta már a munkát, a nő vette kezébe a tollat; főmunkatársa lett a báró Egloffstein Amáliától szerkesztett Nők Lapjának (1871. február 1-jétől március 29-éig). Férje 1871. október 24. meghalt. 1872 szeptemberében letette a tanítóképesítő vizsgálatot; 1872–1873-ban a nőipar-egyletnek titkára volt. Ez állásában fordítá figyelmét, munkásságát mindinkább a munkaképesítés ügyének emelésére. Ezirányú törekvéseiben hű támogatóra talált második férjében, György Aladárban, kivel 1872. november 6. kelt egybe. 1874 elején az országos nőipar-egyletnek azon tanévben megnyílt iskolájában kezdett tanítani s ugyanott 1876 őszétől kezdve az igazgatói állást foglalta el. A nőiparegylet Évkönyveiben jelentek meg részletes jelentései. 1880 nyarán az ipar-tanítónőképzőt pénzügyi okok miatt megszüntette az egyesület és ő nyilvános tanítói működésétől végkép visszavonult. Ő volt a legelső magyar nő, ki a gyorsírást megtanulta; Deák Ferenc ajánlotta a képviselőházhoz, de oda nem juthatott be.

Munkái szerkesztés

A szibériai számüzöttek. Cottin Mme után. Bpest, 1879. (Franciából fordított ifjúsági regény.)

Kéziratban: A női kézimunka módszere 1877.

Irodalmi működése 1870-ben kezdődött, midőn a Népnevelők Lapjába s a Családi Körbe leginkább neveléstani cikkeket írt; írt még a M. Nyelvőrbe, a Lányok Lapjába, a Nemzeti Nőnevelésbe (1881. Férjhez mehet-e a tanítónő?) stb.

Források szerkesztés