Wikipédia

Erdei tücsök

rovarfaj

Az erdei tücsök (Nemobius sylvestris) a Trigonidiidae családba tartozó, Európában és Észak-Afrikában honos tücsökfaj.

Erdei tücsök
Nőstény tücsök
Nőstény tücsök
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Trigonidiidae
Nem: Nemobius
Tudományos név
Nemobius sylvestris
(Bosc, 1792)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tücsök témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

Az erdei tücsök testhossza a hím esetében 7-10 mm, a nőstény 9-11 mm, ehhez járul még az 5-7 mm-es tojócső. Alapszíne sötétbarna vagy fekete, kissé márványozott. A frissen vedlett példányok világos szürkésbarnák. A fényes fekete fejen a szemek között lándzsahegy alakú világos rajzolat található. A torpajzs világosabban márványozott, közepén hosszanti vonal húzódik. Szárnyai rövidek, a nőstényé kb. torpajzsnyi hosszúságú, a hímé kétszer akkora. A hátsó lábszár külső és belső oldalán 3-3 tüske sorakozik. A nőstény tojócsöve hosszú (kb. fél. testhossznyi), egyenes, vékony.

Ciripelése halk, csak néhány méterre hallatszik el. Éneke magas, változó hosszúságú (0,2-2 másodperc) cirpelések sorozatából áll, melyek igen gyorsan követik egymást. Hasonlít egy nyikorgó ajtó hangjára vagy morzejelekre, de azoknál magasabb. Délután és este énekel.

Hasonló fajok szerkesztés

A mocsári tücsökkel lehet összetéveszteni.

Elterjedése szerkesztés

Nyugat- és Közép-Európában, valamint Észak-Afrikában honos. Európában Spanyolországtól Csehországig, északon kb. Berlinig fordul elő. Magyarországon ritka, csak az Alpokalján található meg.

Életmódja szerkesztés

Többféle élőhelyen is otthon érzi magát, amíg megtalálja a viszonylag meleg éghajlatot és az avarban a megfelelő búvóhelyet. Jellemzően napsütötte, mély avarú erdőszélek, tisztások lakója de előfordul ligeterdőkben, bozótosokban, kertekben, vasúti töltéseken is. Melegigénye miatt hegyvidékeken csak délebbre fordul elő, maximum 1500 m-es magasságig. Mindenevő, friss és korhadó növényi anyagokkal, élő és elpusztult rovarokkal táplálkozik, de látták már dögön és madárürüléken is.

Kifejlett egyedeivel egész évben találkozhatunk; leggyakrabban július és október között, de néha meleg téli napokon is hallani az énekét. A párzás során kétszer kopulálnak, a hím először egy kisebb, majd egy nagyobb spermatofort ad át a nősténynek. A nőstény a talajba rakja petéit. A lárvák 8-9 fejlődési stádiumon mennek át. Az éghajlattól, környezettől függően a lárvák fejlődése lehet egy- vagy kétéves. A kétéves ciklus esetén a lárvák az áttelelő petékből kelnek ki, majd az 5-6. stádiumukban még egyszer áttelelnek. Az imágók többnyire elpusztulnak a tél beálltával, de ritkán át is telelhetnek.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdei_tücsök&oldid=26852105”