Erzsébet-kilátó

Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten. A magyar főváros legmagasabban lévő pontján, a Budai-hegységhez tartozó, kupola alakú János-hegy tetején építették meg 527 méteres magasságban. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek és ez az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt.

Erzsébet-kilátó
János-hegyi kilátó
A kilátó 2023 szeptemberében
Település	Budapest
Cím	Magyarország, Budapest, János-hegy
Építési adatok
Építés éve	1908–1910
Megnyitás	1910. szeptember 8.
Rekonstrukciók évei	2001–2005
Építési stílus	Neoromán
Felhasznált anyagok	haraszti mészkő és borosjenői mészkő
Tervező	Schulek Frigyes
Építész(ek)	Schulek Frigyes
Kivitelező	Klunzinger Pál
Hasznosítása
Felhasználási terület	János-hegy
Alapadatok
Tszf. magasság	527 m
Magassága	23,5 m
Elhelyezkedése
Erzsébet-kilátó Pozíció Budakeszi térképén
é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″47.518055555556, 18.959166666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet-kilátó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A főváros legmagasabban lévő pontján, a Budai-hegységbe tartozó, kupola alakú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon található. A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik. Kényelmesen áttekinthető belőle a Budai-hegység vidéke: észak felé a Hármashatár-hegy, mögötte pedig a Pilis és a Visegrádi-hegység magasodik, kelet felé sorrendben az Ördög-árok mély völgye, mögötte a Duna völgyében és a Pesti-hordalékkúpsíkságon a főváros terül el, amit északkelet felől a Gödöllői-dombság határol, északnyugat felé a Nagy-Hárs-hegy magasodik, délnyugati irányból a széles Budakeszi-medence, mögötte a Nagy-Kopasz látszik, délkelet felé a Széchenyi-hegy és a Budaörsi-hegy dominálja a tájképet. A kilátóból jó időben (megfelelő széljárás mellett) akár a Magas-Tátra hófedte csúcsai, a Börzsöny és a Mátra kontúrja is felismerhető. Téli, különösen szmogos napokon gyakran előfordul, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.

Megközelíthetősége

A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút Jánoshegy vagy Virágvölgy vasútállomásától könnyen elérhető. A 21-es, 210B, 212-es, 212B, 221-es és 990-es busz Normafa, látogatóközpont megállóhelyétől közel félórás sétával is megközelíthető a kilátó.

Története

A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, melyet 1908-ban bontottak le. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.

1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője Klunzinger Pál volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Svábhegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.

A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. A kilátót Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.

Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.

A szocializmus éveiben, 1950-től a kilátó tetején messzire világító vörös csillag volt (1956-ban eltávolították, de az 1960-as évek elején ismét visszakerült). A rendszerváltás után lebontották.

Az 1990-es évekre az egész kilátó állaga leromlott. Az életveszélyes állapota miatt a felső szinteket a látogatók elől lezárták. Teljes felújítására 2001-2005 között került sor. Azóta a fogadószinten kis kiállítás tekinthető meg a műemlék épület múltjáról.

Erzsébet-emlékkő

Sisi 1882-ben háromszor is fölkereste a helyszínt. Látogatásáról egy 1884-ben elhelyezett, 1911-ben felújított emlékkővel emlékeztek meg, szövege Szász Károly 1883-ban kelt alkalmi verse: "Itt állt, s nézett szét Erzsébet drága királynénk, / hol koronát viselő fő soha sem vala még. / S mig itt elragadó látványon lelke merengett, / érzé, országunk szive feléje dobog. / Hódolatunk e helyet nevezé Erzsébet oromnak, / fogják, mig magyar él, áldani lába nyomát."

A jelenlegi emlékkő avatására 2006. szeptember 17-én került sor, a felújított kilátó újbóli megnyitásának egyéves évfordulóján. Felirata megegyezik a korábbiakéval. "Erzsébet császárné és királyné őfelsége 1882-ik év Április 30-án, Május 16-án és Október 9-én e hegyvidéken időzött."

Képek

• 
  A kilátó 2008 áprilisában
• 
  A kilátó légifotója
• 
  A kilátó a Libegő felső állomása felől
• 
  Pihenőtér a kilátó tövében
• 
  Nagy- és a Kis-Hárs-hegy
• 
  Budakeszi
• 
  Az Ördög-árok völgye (Zugliget, Pasarét és Törökvész, távolabb a Rózsadomb és a Belváros)
• 
  Hármashatár-hegy, Nyék és Kurucles
• 
  Széchenyi-hegy, Csillebérc, Hármaskút-tető, Normafa és a Libegő
• 
  Kilátás az Erzsébet-kilátóból 2008-ban (A Nagy-Hárs-hegy és mögötte Pesthidegkút)
• 
  Az Országház a kilátóból

Források

• Az Erzsébet-kilátó jubileumi honlapja
• Százéves a János-hegyi Erzsébet-kilátó – Hegyvidék, 2010. szeptember 7.
• 70 gigapixeles körpanoráma a János-hegyi kilátóból
• Kirándulások az Erzsébet-kilátóhoz – Túrautak.hu
• https://normafapark.hu/