Wikipédia

Esztár

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Esztár község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Esztár
Erdődy-kúria
Erdődy-kúria
Esztár címere
Esztár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállásközség
PolgármesterSzécsi Tamás (független)[1]
Irányítószám4124
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség1292 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′, k. h. 21° 47′Koordináták: é. sz. 47° 17′, k. h. 21° 47′
Esztár (Hajdú-Bihar vármegye)
Esztár
Esztár
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Esztár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Az Alföldön, az Érmelléken, a Berettyó folyó mellett fekszik, Hajdú-Bihar vármegyében, a megyeszékhelytől, Debrecentől mintegy 30 kilométerre délkeletre, Berettyóújfalutól pedig körülbelül 20 kilométerre északkeletre.

A legközelebbi szomszédai: kelet felől Pocsaj, délnyugat felől pedig Hencida.

Megközelítése szerkesztés

Közúton Debrecen, illetve Biharkeresztes felől a 4808-as, Berettyóújfalu irányából a 4812-es úton érhető el, Konyárral és azon keresztül Derecskével pedig a 4811-es út köti össze.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasúton a MÁV 106-os számú, Debrecen-Sáránd-Nagykereki közötti vonalán érhető el, közös vasútállomása van Pocsajjal; Pocsaj-Esztár vasútállomás a településtől mintegy másfél kilométerre helyezkedik el, a két névadó község határvonalán, a 4812-es út vasúti keresztezésétől északra, közúti elérését az abból kiágazó 48 313-as számú mellékút teszi lehetővé..

Története szerkesztés

Esztár és környéke már ősidők óta lakott hely. Határában sok kőkor-i és római kor-i lelet került napvilágra. Tőle nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A település neve már 1215-ben szerepelt a Váradi regestrumban Yztharij alakban, mint Mihály úr birtoka, aki valószínűleg a bihar megyei birtokosok közt megtalálható palotai Czibak Mihály lehetett. Esztár település ugyanis a Czibak családdal rokon Sztári család ősi névadó fészke volt.

1453-ban a Sztári család pallosjogot is nyert a községre. Ekkor az egyik, e korból származó oklevél a települést Castellum Ztar néven írta le. 1464-ben Esztár már vámszedő hely is volt. 1552-ben birtokosa volt Esztári Farkas és Toldy Mihály is. 1566-ban a Balassa család, 1732-ben a Boldvay család, 1760-ban pedig gróf Bethlen Sámuel is birtokos volt itt.

Az 1800-as évek első felében pedig az Erdődy, Radványi, Dobozy, Hódosy és Szúnyogh családoknak volt itt birtoka.

Esztárhoz tartoztak Virágoslapos, Csere, Körtvélyes és Kohár puszták is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Vajas József MDF[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 Fidesz[6]
2006–2010 Fidesz[7]
2010–2014 Szécsi Tamás független[8]
2014–2019 független[9]
2019-től független[1]

A települési önkormányzat címe: 4124 Esztár, Árpád u. 1., telefon- és faxszáma: 54/414-081; hivatalos honlapja: www.esztar.hu

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1342
1347
1335
1301
1281
1292
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,7%, református 69,4%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 9,6% (14,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szlovénnek, 0,1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt református, 1,9% római katolikus, 2,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[12]

Egyházi közigazgatás szerkesztés

Római katolikus egyház szerkesztés

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi püspökség) Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. A település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint fília.

 

Görögkatolikus egyház szerkesztés

A Hajdúdorogi egyházmegye Pocsaji parókiájához tartoznak a falu görögkatolikus vallású lakosai.

Református egyház szerkesztés

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház szerkesztés

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének (esperesség) Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartoznak Esztár evangélikus vallású lakosai.

Természeti értékek szerkesztés

Híres szülöttek szerkesztés

  • csengerújfalui Osváth Lajos (1866 - 1931) - Bihar vármegyei főlevéltárnok

Nevezetességei szerkesztés

Források szerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
  9. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Esztár Helységnévtár
  12. ↑ Esztár Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Esztár&oldid=27059954”