Esztergályhorváti
Esztergályhorváti község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
| Esztergályhorváti | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Keszthelyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Brunner Tibor Kálmán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8742 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 414 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 17° 06′ 32″ | |||
 Esztergályhorváti
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Esztergályhorváti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergályhorváti témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaapáti közti 7522-es út keresztezi, amelyből déli határszélén a Zalavárról kiágazó 7512-es út, déli külterületén a Bárándi-patak mentén az Egeraracsa–Dióskál-Pacsa közt húzódó 7526-os út, belterületén pedig a Nagyhorváti településrészre vezető 75 122-es számú bekötőút ágazik ki. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa és Zalakaros irányából autóbuszon rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegre is járnak járatok innen.
Története szerkesztés
A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre.
Esztergály első említése egy 1019-es szent istváni oklevélen történik, Vzturgar néven.[3] Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.
1750-ben Mária Terézia németekkel telepítette újra Esztergályt, a zalavári apátság birtokát. Horváti birtokosa a Rajky család volt, földjei mocsarasok voltak.
A két település komolyabb fejlődése csak az 1900-as években indulhatott meg, amikor megindult a Kis-Balaton lecsapolása, és így értékes mezőgazdasági területekhez juthattak a faluk, új megélhetési formát biztosítva a korábbi halászatból élő családoknak.
Az 1945-ös földreform során szinte alig osztottak szét földet, azt is igazságtalanul, így sokan elköltöztek a falvakból, és az elvándorlás továbbra is jelentős maradt. Az 1990-es években nagy ütemben épült ki az infrastruktúra, és a falu egy üdülőövezet kialakításában látja a fejlődés lehetőségét.
2007-ig a Keszthely–Hévízi kistérséghez tartozott.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Kocsis Lajos (független)[4]
- 1994–1998: Kocsis Lajos (független)[5]
- 1998–2002: Kocsis Lajos (független)[6]
- 2002–2006: Kocsis Lajos (független)[7]
- 2006–2010: Kocsis Lajos (független)[8]
- 2010–2014: Kocsis Lajos (független)[9]
- 2014–2019: Rékasi Csabáné (független)[10]
- 2020-tól: Brunner Tibor Kálmán (független)[1]
A településen a 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, mert szavazategyenlőség alakult ki az első helyen, a négy jelölt közül kettő, Brunner Tibor Kálmán és Farkas Tibor között.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 12-én tartották meg, ezen mind a négy korábbi jelölt elindult, de Brunner Tibor Kálmán több mint másfélszeresére tudta növelni szavazatainak számát, amivel magabiztosan szerezte meg a győzelmet.[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 454 | 447 | 429 | 386 | 400 | 414 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 81,3%, cigány 11,6%, német 6,3%. A lakosok 84,2%-a római katolikusnak, 1,6% reformátusnak, 7,89% felekezeten kívülinek vallotta magát (6% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei szerkesztés
- Karoling kori temető (Alsóbárándpusztán)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c Esztergályhorváti települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 12. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Más források szerint 1273-ban említik először.
- ↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Esztergályhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
