Az Euparkeria (nevének jelentése 'Parker jó állata' – az angol zoológusra William Kitchen Parkerre utalva) az archosaurusok korai képviselői közé tartozó kis méretű, afrikai hüllő volt, amely a triász időszakban élt, 248–245 millió évvel ezelőtt. A legelső fosszíliáit Dél-Afrikában találták meg 1913-ban, de 1924-ben jobb állapotban megörződött példányokra bukkantak.

Euparkeria
Evolúciós időszak: kora triász
Az Euparkeria capensis rekonstrukciója
Az Euparkeria capensis rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Diapsida
Alosztályág: Archosauromorpha
Csoport: Archosauriformes
Család: Euparkeriidae
Nem: Euparkeria
Fajok
  • E. capensis Broom, 1913 (típus)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Euparkeria témájú kategóriát.

Anatómia és életmód szerkesztés

 
Az Euparkeria fosszíliája a párizsi Nemzeti Természetrajzi Múzeumban (Muséum national d'Histoire naturelle)

Az Euparkeria kora kisebb hüllői közé tartozott, a felnőttként egy nagyobb gyík méretét érte el (a hossza körülbelül 55 centiméter, a tömege pedig nagyjából 9 kilogramm volt). Könnyű felépítésű, sovány testtel, hosszú farokkal és apró, tűszerű fogakkal ellátott kis koponyával rendelkezett. Sok más korai archosaurushoz hasonlóan a hátán és a farkán egy sor, aránylag könnyű csontos lemez helyezkedett el.[1] A hüvelykujjain éles karmokat viselt, melyeket a közelharcban használhatott.

Feltehetően rovarokkal és más kisebb, az erdei talajon élő apró állatokkal táplálkozott, időszakonként pedig elhullajtotta a fogait, hogy azok élesebb, újakra cserélődjenek. Életterét számos ragadozóval osztotta meg, így gyors futónak kellett lennie. Az Euparkeria aránylag hosszú hátsó lábakkal rendelkezett, és valószínűleg félig két lábon járt. A hátsó lábain futva gyors helyváltoztatásra volt képes.[2] Ennek előnyét kihasználva az Euparkeria a legkorábbi két lábon mozgó hüllők egyikévé vált, egyedi tulajdonsága pedig a korai crurotarsiknál és a dinoszauruszoknál is megjelent.

Popkulturális hatás szerkesztés

Az Euparkeria látható a BBC Walking With Monsters című dokumentumfilm-sorozatában, melyben tévesen valamennyi dinoszaurusz őseként jellemzik. Valójában az Euparkeria nem a dinoszauruszok igazi őse, viszont rokonságban állt a dinosauromorphákkal és a Saltoposuchusszal, a dinoszauruszok lehetséges őseivel.

Jegyzetek szerkesztés

  1. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions, 96. o. (1999). ISBN 1-84028-152-9 
  2. Carroll, R. L.. Vertebrate Paleontology and Evolution. New York: W. H. Freeman & Co. (1988) 

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Euparkeria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés