Europid nagyrassz
Az europid vagy kaukázusi nagyrassz jellemző vonásai a domború arc, keskeny orr. A szőrzet többnyire egyenes. Általában a magasabb termet a jellemző rá, de előfordulnak alacsonyabb csoportok is. Feltételezett hazája a Kaukázus.
Indiától Európáig megtalálhatóak az ide tartozó alrasszok.
Gyakran fehér rassznak hívják, ami téves, mivel vannak sötétebb színkomplexiójú alrasszai: pl. mediterrán rassz, indid rassz, orientalid rassz.
Alrasszai szerkesztés
Alpi rassz szerkesztés
Rövid koponyájú, kerek arcú, a pigmentáció a közepes vagy sötét, a testalkat zömök. Sok helyütt előfordul Közép-Európában.
Gorid rassz szerkesztés
Hívják kelet-alpinak is. Az balti és az alpi átmenete. Elnevezése a lengyel nyelvből származik a hegy szóra utalva. Sok gorid van Szlovákia, Magyarország, Ukrajna és Dél-Lengyelország területén.
Mediterrán rassz szerkesztés
Gracil-mediterrán rassz szerkesztés
A Földközi-tenger északi partvidékén és a környező területeken honos. Közepes, alacsony termetű, gracilis (törékeny, vékonycsontú) felépítésű, az európai átlagnál sötétebb pigmentációjú.
Pontuszi rassz szerkesztés
Gyakori Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában, az Égei-tenger környékén – Görögország, Törökország. Magas és nagyon gracilis, finom vonásokkal, magas koponyával, hosszú homlokkal, kissé hosszú szemnyílással rendelkezik. Létezik világosabb változata is, az észak-pontuszi, jellemzően kelet-európai elterjedésű.
Atlanto-mediterrán rassz szerkesztés
Egyenes orrú és igen hosszú koponyájú mediterrán. Az atlanti és a gracil-mediterrán között van. Magasabb, mint a gracil-mediterrán. Elterjedt az Ibériai-félsziget északi részén, Nyugat-Európában és Olaszországban.
Atlanti rassz szerkesztés
Formailag a nordikushoz hasonló, de színkomplexiója sötétebb, míg a szem világosabb színű. Nyugat-európai típus. (Névváltozat: észak-atlanti rassz.)
Indid rassz szerkesztés
Irano-afgán rassz szerkesztés
Viszonylag magas, hosszú vagy közepes koponyájú, hosszú arcú és hajlott orrú típus. Iránban, Afganisztánban és a környező területeken fordul elő.
Orientalid rassz szerkesztés
Szaharai rassz szerkesztés
Dinarizált mediterrán rassz szerkesztés
Kelet-mediterrán rassz szerkesztés
Dinári rassz szerkesztés
Nevét a Dinári-hegységről kapta. Gyakori Délkelet- és Közép-Európa sok vidékén. Rövid koponyahossz, lapos tarkó, hosszú arc, hosszú és konvex orr, sötét pigmentáció, magas termet jellemző rá.
Norikumi rassz szerkesztés
Átmenet dinári és a nordikus (a pigmentációja miatt) között. közép-európai rassz.
Cro-magnoid rassz szerkesztés
Borreby rassz szerkesztés
Észak-és Közép-Európa területén gyakori típus. Rövid koponyájú, többnyire világos cro-magnoid.
Dalo-fáli rassz szerkesztés
Egyéb nevein: fáli, dalo-nordikus. Világos pigmentációjú, magas, mezomorf típus, mely Észak-Németországban és Skandináviában fordul elő.
Nyugat-balti rassz szerkesztés
Hazája Kelet-Európa, különösen a Balti-térség. Rövid koponyájú, robusztus típus.
Brnói rassz szerkesztés
Írország nyugati részén jelentős, de nevét a cseh Brno városáról kapta, mivel leleteit ott találták meg. Hasonló a dalo-fálihoz. A haj gyakran vörös.
Nordikus rassz szerkesztés
Skando-nordikus rassz szerkesztés
Hosszú arcú, hosszú koponyájú, magas, karcsú, világos pigmentációjú (jellegzetesen szőke). Jellemzően Skandináviában található meg.
Kelta-nordikus rassz szerkesztés
A keltákhoz kapcsolódó típus. Alacsony koponyaboltozat, kiugró orr, közepes koponyahossz jellemző rá. Előfordul a Brit-szigeteken, a Benelux államokban, Délnyugat-Németországban és Svájcban.
Kelet-nordikus rassz szerkesztés
Balti rassz szerkesztés
A finnek, észtek, lettek és litvánok gyakori típusa, de megtalálható Északnyugat-Oroszországban, a volt Poroszországban és Skandináviában is. A színkomplexió világos. A koponya rövid. Az orr jellemzően pisze. Alapvetően közepes termetű.
Armenid rassz szerkesztés
Sötét színkomplexiójú, nagyfejű típus. A dinárihoz hasonló, a főkülönbség a nagyobb arc és a nagyobb orr. Megtalálható a Közel-Keleten, különösen az örményeknél.
Kelet-balti rassz szerkesztés
Nagy fejű, rövid és kerek arcú, pisze orrú típus.[1] A hajszín hamuszőke, a szemszín szürkéskék. Mutat némi mongoloid hatást. A lappidhoz hasonló, csak világosabb. Főként Észak-Európában található meg.
Kritikái szerkesztés
Az emberi faj (Homo sapiens) nagyrasszokra való felosztását a 18. században találták ki, elsősorban azzal a céllal, hogy megpróbálják alátámasztani a gyarmatosítás jogosságát a gyarmatosított népek "alacsonyabb rendűsége" miatt.[2] Ez a szemlélet ma már elavult, a modern tudomány bebizonyította, hogy biológiai alapon a csoportosítás ilyen formában nem létezik, a nagyrasszok között létező különbségek figyelembe vétele az egészségügyi ellátásban még mindig inkább az elavult elnevezéseket használják az Egyesült Államokban (kaukázusi, fekete, afroamerikai, ázsiai stb.), amelyek nem tükrözik a valódi biológiai különbségeket.[3][4][2]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The Apricity (angol nyelven). theapricity.com
- ↑ a b American Association of Physical Anthropologists: AAPA Statement on Race and Racism. American Association of Physical Anthropologists , 2019. március 27. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ (2021. március 1.) „Misrepresenting Race — The Role of Medical Schools in Propagating Physician Bias”. The New England Journal of Medicine 384 (9), 872–878. o, Kiadó: Massachusetts Medical Society. DOI:10.1056/NEJMms2025768. ISSN 1533-4406. PMID 33406326. (Hozzáférés: 2022. június 1.) „Commonly, the lectures still referenced antiquated labels such as “Caucasian” or used social racial labels such as “Black,” “African American,” and “Asian” in an inconsistent way to convey biologic information.”
- ↑ Race Is a Social Construct, Scientists Argue. Springer Nature (2016. február 5.)