Eurypteridák

fosszilis ízeltlábú-osztály

Az eurypteridák, vagy rendszertanilag pontatlan néven tengeri skorpiók a valaha élt legnagyobb – két méternél is hosszabb – ízeltlábúak, a kihalt Eurypterida osztály fajai, amelyek az evolúciós időskálán megelőzték az első halakat. Nem voltak valódi skorpiók: sokáig alosztályként a rákszabásúak (Merostomata) osztályába sorolták őket. A régi szakirodalom alapján ez a besorolás ma is gyakran felbukkan, de ma már külön osztálynak tartják őket.[forrás?]

Eurypteridák
Evolúciós időszak: 460–249 Ma
Eurypterida, Ernst Haeckel Kunstformen der Natur című művének 47. táblája
Eurypterida, Ernst Haeckel Kunstformen der Natur című művének 47. táblája
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Eurypterida
Rendek
  • †Stylonuroidea Diener, 1924
  • †Eurypteroidea Burmeister, 1843
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Eurypteridák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Eurypteridák témájú médiaállományokat és Eurypteridák témájú kategóriát.

Származásuk, elterjedésük szerkesztés

 
Hat különböző eurypterida faj méretösszehasonlítása

A kambrium időszakban, mintegy 510 millió éve alakultak ki, és a perm végi kihalásban, körülbelül 248 millió éve pusztultak ki. A régebbi rendszertanok ma is élő állatok két csoportját (összesen mintegy 130 leírt fajjal) tekintették leszármazottaiknak: ezek az ostorfarkúak (Uropygi) és az ostorlábúak (Amblipygi). Az újabb rendszerekben ezeket a pókszabásúak () közé sorolják, azaz az eurypteridák utódok nélkül haltak ki.

Legismertebb nemzetségük a névadó Eurypterus, amelynek 200 fosszilis faja ismert. Ezt a nemzetséget 1825-ben James Ellsworth De Kay zoológus írta le először, felismerve az első, S. L. Mitchell által leírt eurypterida faj ízeltlábú jellegét.

Megjelenésük, felépítésük szerkesztés

 
Eurypterus podolicus

Mellső lábaik a rákokéhoz hasonló, fogásra is alkalmas, erős ollóban végződtek.

Életmódjuk, élőhelyük szerkesztés

Az eurypteridák a meleg partmenti vizek ragadozói voltak.

Fajaik mérete igen változatos voltak: a Pterygotus és a Hibbertopterus nemek fajai két méternél is hosszabbra nőttek,[1] a legtöbb faj azonban nem érte el a 20 centimétert.

Bár tengeri skorpióknak nevezik őket, csak a legkorábbi fajaik éltek a tengerekben, majd áttelepültek az édesvizekbe.

Érdekességek szerkesztés

2007-ben a németországi Prüm közelében 390 millió éves kőzetekben 46 centiméteres skorpióolló fosszíliájára bukkantak. A Jaekelopterus rhenaniae fajhoz sorolt egyed rekonstruált testhossza 233-259 centiméter lehetett, mintegy fél méterrel nagyobb, mint a korábban feltételezett legnagyobb ízeltlábú testnagyság.[2][3]

1984-ben az Eurypterus remipes New York állami fosszíliája lett.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ember nagyságú skorpió
  2. A vizek réme lehetett az embernél is nagyobb tengeri skorpió
  3. Óriási skorpiót találtak – Index – 2007. november 21.

Források szerkesztés