Ezüst-bromid
| Ezüst-bromid | |
| |
| |
| Más nevek | brómargirit, bromirit |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 7785-23-1 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | AgBr |
| Moláris tömeg | 187,77 g/mol |
| Megjelenés | Halványsárga színű, szilárd |
| Sűrűség | 6,47 g/cm³ (20 °C)[1] |
| Olvadáspont | 430 °C[1] |
| Forráspont | 1502 °C (bomlik)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Gyakorlatilag oldhatatlan, 1,135 mg/l[2] |
| Törésmutató (nD) | 2,253 |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
‒99,5 kJ/mol |
| Standard moláris entrópia S |
107,1 J·K‒1·mol‒1 |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | (nincsenek veszélyességi szimbólumok)[2] |
| R mondatok | Nincs R-mondat[2] |
| S mondatok | Nincs S-mondat[2] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Ezüst(I)-fluorid Ezüst-klorid Ezüst-jodid |
| Azonos anion | Réz(I)-bromid Higany(I)-bromid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
Az ezüst-bromid egy halványsárga színű, szervetlen só, képlete: AgBr. Fényre érzékeny, fény hatására bomlik. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Félvezető tulajdonságú, kisebb hevítés hatására az elektromos áramot vezeti. Fényérzékenysége miatt a fényképészetben használták fel.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
Vízben, savakban és etanolban oldhatatlan,[1] de nátrium-tioszulfát és nátrium-cianid oldatában feloldódik. Ennek az az oka, hogy az ezüst-bromid ezekkel a vegyületekkel komplexet képez. Gyakorlati szempontból a legfontosabb reakciója, hogy fény hatására elbomlik:
Előfordulása a természetben szerkesztés
A természetben a brómargirit nevű ásványként található meg. Ez az ásvány sárgászöld kristályokat alkot. A brómargiritnél gyakoribbak az ezüst-kloriddal alkotott keverékásványai.
Előállítása szerkesztés
Az ezüst-bromid sárgászöld csapadékként válik le, ha egy vízben oldódó ezüstsó (például ezüst-nitrát) oldatához valamilyen bromidot adnak. Fényérzékeny, ezért sötétkamrában célszerű előállítani.
Felhasználása szerkesztés
Az ezüst-bromidot a fényképészetben használják fel. A filmen (fotopapíron) zselatinréteg található, amely kolloid ezüst-bromidot tartalmaz. Ez a film fényérzékeny rétege. Ha a fényérzékeny rétegre fény jut a fényképezőgép lencserendszerén keresztül, az ezüst-bromid elbomlik, ezüstté redukálódik és bróm válik ki. A filmnek azon a részein, amelyeket több fény ér (a tárgy világosabb részei), több ezüst válik szabaddá, mint a kevésbé megvilágított helyeken.
A fényképészetben a megvilágítás csak rövid ideig tart, ezért csak kevés ezüst kristálygóc keletkezik. Ezért előhívásra van szükség, hogy láthatóvá váljon a kép. Ezt gyenge redukálószerekkel, sötétkamrában végzik. Ekkor még több ezüst-bromid redukálódik ezüstté, a lemez megfeketedik a kiváló ezüsttől. A feketedés annál nagyobb mértékű, minél több fény érte a lemez adott pontját. Így egy negatív kép keletkezik, ha kellő időben hagyják abba az előhívást.
A megmaradt ezüst-bromidot nátrium-tioszulfát-oldattal távolítják el, ugyanis a film nem vihető világosságra, ha még tartalmaz ezüst-bromidot. Ezt a folyamatot rögzítésnek vagy fixálásnak nevezik. A negatív képet ezután vízzel mossák, így már nem változik fény hatására. Pozitív képet úgy készítenek, hogy sötétkamrában egy szintén ezüst-bromidot tartalmazó fényérzékeny papírt a negatív képen keresztül megvilágítanak. Ezt is előhívják, fixálják, mossák és szárítják.
Színes kép úgy készíthető, hogy az ezüst-bromidot tartalmazó zselatinhoz különböző festékkeverékeket adnak.
Források szerkesztés
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ a b c d William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th Edition. CRC Press, pp. 4-84. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3
- ↑ a b c d Az ezüst-bromid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
