Földváry Mihály (alispán)
Földvári és bernátfalvi Földváry Mihály Kálmán (Tass, 1824. február 28.[4][5] – Budapest, 1895. január 12.) Pest vármegyei alispán, országgyűlési képviselő.
| Földváry Mihály | |
 | |
| Született | 1824. február 28.[1] Tass[2] |
| Elhunyt | 1895. január 12. (70 évesen)[3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (29-1-9) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Földváry Mihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása szerkesztés
Apja bethlenfalvi Földváry Mihály, anyja Batta Mária volt.[6] Iskoláit az aszódi algimnáziumban kezdte, majd a pesti evangélikus főgimnáziumban fejezte be. Bölcsészetet a győri bencés akadémián hallgatott, a jogot Pápán a református kollégiumban végezte el, ahol a neves jogász Zádor György is tanára volt. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett és Pest vármegye szolgálatába lépett mint esküdt, s már 1847-ben alszolgabíróvá választották.[7]
1848-ban a pesti járási nemzetőrök csapatát vezette Szenttamás alá, a lázadó szerbek ellen. A Bach-korszakban elvonult falusi birtokára. 1861-ben főszolgabíróvá választották, de e tisztségéről csakhamar lemondott, s ismét elvonult a politikától. 1867-ben újból hivatalt vállalt, a Solti felső járás főszolgabírója lett. 1872-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választotta balközép párti programmal; ugyanitt kapott mandátumot 1875-ben is, amikor a fúzió alkalmából a Szabadelvű Párthoz csatlakozott. A vám- és kereskedelmi szerződés tárgyalásakor azonban 70 társával kivált e pártból s a Független Szabadelvű Párt megalakításakor ennek egyik vezetője lett. 1878-tól Pest vármegye alispánjának választották, s haláláig betöltötte ezt a tisztséget. Nagy népszerűségre tett szert, mert a megye részéről megtagadta a fuvarkötelezettséget Bosznia okkupációja során, s emiatt ideiglenesen fel is függesztették állásából.[8] 1884-ben ismét megválasztották, s ugyanekkor megkapta a Vaskorona-rend III. osztályú keresztjét is. 1881-ben a pesti evangélikus egyházmegye felügyelőjévé, 1886-ban a bányakerületi gyámintézet világi elnökévé választották meg.
Népes családja született, felesége Földváry Gábor Erzsébet nevű leánya volt.[9] Hosszas szenvedés után hunyt el, sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (29-1-9).
Művei szerkesztés
- Országgyűlési karcolatok, 1873. november 7-től 1874. március 9-ig. Budapest, 1874.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ FamilySearch Historical Records
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (magyar nyelven)
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár
- ↑ Bejegyezve a Tassi Ref. Egyház keresztelési anyakönyvébe 1824. február 28-án. FamilySearch
- ↑ Sírján is február 28-i dátum szerepel születési napjaként.
- ↑ Apja testvérének, földvári Földváry Pálnak volt leánya Darányi Ignác édesanyja, Földváry Borbála, más néven Bora. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: Pótlék-kötet. Pest: Ráth Mór. 1868. 241. o.
- ↑ Nemzeti Ujság, 1847. június 10. 501. szám
- ↑ Ország-Világ, 1895. január 20. 3. szám, címlap
- ↑ 1846. március 23. „Ifj. Földváry Mihály úr, T. Pest megye rendes esküdtje és Méltóságos cs. kir. tanácsos, Földváry Gábor úr haj.(adon) kis aszszonya Erzsébet” házassági bejegyzése Tass református egyház anyakönyvébe.
Források szerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894. 692. o.
- Vasárnapi Ujság, 1895. január 19. 41.oldal
- Ország-Világ, 1895. január 20. 3. szám, címlap