Fabio Cannavaro
Fabio Cannavaro (Nápoly, 1973. szeptember 13. –) aranylabdás olasz labdarúgó, edző. 136 válogatottságával Gianluigi Buffon mögött második helyen áll az örökranglistán a válogatottban lejátszott meccsek száma alapján, ezeken a meccseken két gólt szerzett.
| Fabio Cannavaro | |||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Cannavaro 2015-ben | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1973. szeptember 13. (50 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Nápoly, Olaszország | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | olasz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 175[1] cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Testtömeg | 75[2] kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Becenév | Il muro di Berlino (A berlini fal) Il bus umano (Az emberi busz) Il mandrake (A tengeralattjáró) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | középhátvéd | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fabio Cannavaro témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Karrier szerkesztés
Gyermekkor szerkesztés
Cannavaro Nápolyban született 1973. szeptember 13-án. Ő volt a második gyermek, két testvére van: Renata és Paolo. Korán kezdett el focizni, már 8 évesen (miután már elkoptatott labdákat és cipőket Fuorigrotta koszos földjein) Bagnoli Italsider igazolta le.
Napoli szerkesztés
11 évesen szerződött a Napoliba, és nemsokára megnyeri az első fontos trófeáját: az 1987-es Campionato Allievi-t. Ez volt a klub aranykorszaka: a nápolyiak az újonnan koronázott olasz bajnokok először a történelmükben, a város, ami Diego Armando Maradonával álmodik, és Fabio, a labdaszedő a San Paolo stadionban közelről csodálhatja a példaképét. A „Pibe de Oro”-n (aranylábún) kívül abban a csodálatos Napoli-ban játszik a hátvéd példaképe, Ciro Ferrara is, akitől Fabio mindent megtanul, beleértve a becsúszó szereléseket. Egy alkalommal a Primavera mezében a fiatal védő egy ilyet alkalmazott a nagy Maradonával szemben. Egy nápolyi játékvezető azonnal rendre utasította, de a legendás 10-es védelmébe veszi: „Bravo, nagyon jól megy” – hangzik az argentin bajnok áldása.
Amikor 1993. március 7-én (Juventus–Napoli, 4–3) Fabio debütált az első csapatban; Maradona már messze volt, és Nápoly az új tehetségek felé fordult. Az eredmények nem túl izgalmasak, és a csapat a kiesés ellen küzd, de 20 éves korában Cannavaro már mindenkit lenyűgöz, megmutatja robbanékonyságát, ami a Serie A leggyorsabb és egyik legjobb védőjévé teszi.
Parma szerkesztés
A nápolyi kaland egészen 1995 nyaráig tart, amikor Fabio Parmába igazol, ahol Gigi Buffonnal és Lilian Thurammal tagja a világ akkori egyik legjobb védelmének, amelyet a klubelnökök és -edzők irigyelnek, a rajongók csodálnak. Ez a védelem az oszlopa a Coppa Italia-t, az UEFA-kupát, az olasz Szuperkupát megnyerő emilianói csapatnak, amely alig egy lépésre marad el a Scudettótól, az olasz bajnoki címtől.
Juan Sebastián Verón és Enrico Chiesa évében, megfelelően vezetve és befejezve a Ducali játékát. A 2001–2002-es szezonban Thuram és Buffon Juventushoz való távozása után Cannavaro kapta meg a csapatkapitányi karszalagot.
A nápolyi védő a Gialloblu [m: sárga-kék] abszolút vezetője, és abban az évben egy fontos szalagot visel, felszólítva a nehéz szezon súlyának viselésére, mindig a biztonság és a kizárási zóna között. Végül nagy öröm érkezik a Coppa Italiával: egy jól játszott meccs után a Juventus ellen (úgy, hogy Fabio csak néző egy abszurd felfüggesztés után, amit a Brescia elleni döntőben kapott), a Ducali az egekbe emelheti a történelmében 3. Coppa Italiáját, Cannavaróéban a másodikat.
Internazionale szerkesztés
Hét parmai év után, 2002 nyarán, az új olasz nemzeti válogatott kapitánya egy merész vállalkozást tesz Milánóban a Nearazzurrival [m: fekete-azúr]: Massimo Moratti Interében, Ronaldo nélkül, Cannavaro az új vezető „Bobo” Vierivel.
Az Interrel a 2002–03-as szezonban eljutott a Bajnokok Ligája elődöntőjéig. A második éve egy sérülés miatt nem volt termékeny, majd elszerződött a klubtól.
Juventus szerkesztés
Cannavaro Torinóba szerződött, hogy csatlakozzon a Bianconeri-hez. Barátja, Ciro Ferrara is ott volt, hogy üdvözölje a többi bajnokkal együtt. Az olasz válogatott kapitánya most annak a csapatnak a mezét viseli, amelyik a legtöbb címet nyerte Olaszországban: a sokadik „kaland” ragyogó karrierjében.
A pályán sikerek jönnek egymás után. Fabio kulcsjátékossá válik a Bianconeri védelmében, és a Juventust két Scudettohoz juttatja. A kispadon Torinóban, mint Madridban is, ott ült Fabio Capello, és kettejük között teljes egyetértés volt. A 2004–05-ös szezonban Fabio nem vesztett meccset, de 38 mérkőzést játszott, és két gólt is szerzett. A milánói gyengélkedés határozottan a múlté volt. A 2005–06-os szezonban a csapatnak erősítenie kellett magát, és meg is tette a lehető legjobb módon: még egy Scudetto, és Fabio végig kulcsfontosságú tag volt.
A Juventus tényleg kiérdemli a címeit, de 2006 nyarán a Calciopoli botránya eléri a Bianconeri klubot, ezért kénytelen újra a Serie B-ből indulni. Ennek ellenére Fabio a klubnál folytatja, pedig eléggé meggyötört. Ott van Marcello Lippi azúrjaival a németországi világbajnokságon. Olaszország nem áll meg az első meccseknél, és eljut a döntőig. Ausztrália, Ukrajna, Németország, Franciaország… mind kénytelen letérdelni az Azzurri előtt. Fabio Cannavaro, a kapitány az égbe emeli a világbajnoki trófeát, ami a 4., amit Olaszország eddig megnyert.
Real Madrid szerkesztés
Fabio Cannavaro követte Fabio Capellot Madridba. „Real Madrid” – magyarázta egy sajtótájékoztatón – „az a csapat, amiben minden focista játszani szeretne, legalább egyszer az életében. Ez valószínűleg a karrierem utolsó esélye volt, nem tudtam visszautasítani…” Lehetetlen a „Galactocosnak” nemet mondani! 2006-ban megnyerte az Ballon d'Or, vagyis az Aranylabdát.
Újra a Juventus szerkesztés
Három madridi év után ismét Torinóba igazol. A szezon nem úgy sikerült a Juventusnak, ahogyan azt várták, mindössze Európa Liga-indulást érő helyen sikerült végezniük. Fabio nem hosszabbít szerződést, így ingyen igazolhatóvá vált.
Al-Ahli Dubai szerkesztés
2010. június 2-án bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségekbe igazol, az Al-Ahli Dubaihoz. A szerződése két évre szól. A csapatban a csapatkapitányi cím az övé.
Válogatott szerkesztés
U21 szerkesztés
Cannavaro már az U21-es válogatottal sikereket ért el. Két egymást követő bajnokságon is bajnoki címet szerzett. Az elsőt 1994-ben, az másodikat 1996-ban. Részt vett az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Atlantában.
Debütálás szerkesztés
1997. január 22-én debütált az olasz nemzeti válogatottban egy barátságos meccsen Észak-Írország ellen.
Játszott az 1998-as, 2002-es, 2006-os és a 2010-es világbajnokságon, valamint a 2000-es és a 2004-es Európa-bajnokságon.
1998-as világbajnokság szerkesztés
Cannavaro első nemzetközi versenye az 1998-as világbajnokság volt. Giuseppe Bergomi, Alessandro Costacurta és Paolo Maldini voltak a csapat hátvédjei, az edző Paolo Maldini apja Cesare Maldini volt. Az Azzurri[3] egészen a negyeddöntőig jutott. Cannavaro az egyik mérkőzésen megsérült, a homlokát eltalálta a könyökével Stéphane Guivarc'h, a hátralévő időt nem tudta lejátszani. Az Azzurri a 90 percet kihúzták egy 0–0-val, majd a tizenegyespárbajban alul maradtak.
2000-es Európa-bajnokság szerkesztés
2000-ben a Les Bleus, szertefoszlatta az olasz álmokat. Cannavaro Alessandro Nesta Mark Iuliano és Paolo Maldini mellett egy erős hátvédsort alkottak. Az Azzurri jutott a döntőbe, ahol az akkori világbajnokkal játszottak, Az 55. percben Marco Delvecchio megszerezte a vezetést, 1–0-ra vezettek az olaszok. Amikor letelt a rendes játékidő, Sylvian Wiltord a hosszabbítás utolsó percében betalált. 2X15 perc következett. 2000-ben még élt az arany gól szabály.[4] David Trezeguet volt az, aki a kapuba talált, így Franciaország nyerte az Európa-bajnokságot.
2002-es világbajnokság szerkesztés
A 2002-es világbajnokság nem indult jól a csapat számára, mivel Alessandro Nesta megsérült a Horvátország elleni mérkőzésen. Második helyezettként jutott tovább a csapat, majd a negyeddöntőben Dél-Koreával került össze az olasz csapat. Cannavaro azon a mérkőzésen nem játszott, csak cserejátékos volt.[5] A hosszabbításban dőlt egy, hogy Dél-Korea a továbbjutó, így az olaszok kiestek. Dél-Korea egészen az elődöntőig jutott.
Cannavaro átvette a csapatkapitányi karszalagot Maldinitől a 2002-es világbajnokság után.
2004-es Európa-bajnokság szerkesztés
Cannavaro első nemzetközi gólját megszerezte Tunézia ellen 2004. május 30-án, Olaszország nyerte 4–0-ra mérkőzést. A 2004-es Eb, amely Portugáliában került megrendezésre. Ez a bajnokság sem sikerült úgy a csapatnak, ahogy azt szerette volna. A csapatnak nem sikerült bejutni a legjobb nyolc közé.
2006-os világbajnokság szerkesztés
Cannavaro csapatkapitányként irányította a csapatot, amely bejutott a negyeddöntőbe, majd egészen a döntőig menetelt. Újra a franciákkal játszottak döntőt, de világbajnoki döntőt. Először a franciák szerezték meg a 7. percben a vezetést Zinédine Zidane tizenegyes-góljával, majd a 19. percben Marco Materazzi góljával egyenlítettek az olaszok. Egészen a tizenegyespárbajig jutottak a csapatok.[6] A mérkőzést az olaszok nyerték, mivel mind az öt játékos betalált a kapuba, ellenben a franciákkal, akik csak három gólt tudtak a kapuba juttatni. Cannavaro életében először felemelhette a magasba a világbajnoki trófeát július 9-én. Cannavaro nem kapott egyetlen sárga vagy piros lapot sem. 690 percet játszott a tornán.
2008-as Európa-bajnokság szerkesztés
2008. június 2-án az első edzés során Fabio megsérült, csapattársa, Giorgio Chiellini eltalálta Cannavaro bokáját, de ő is megsérült. Cannavarót megvizsgálták, és a bokaszalagjai elszakadtak. A csapat akkori edzője, Roberto Donadoni Alessandro Gamberinit hívta be Cannavaro helyére. Alessandro Del Piero lett a csapatkapitány a torna idejére. Fabio nem játszhatott az Eb-n, de végig a csapat mellett volt, hogy ezzel támogassa csapatát. Ez lett volna a harmadik Európa-bajnoksága.
Cannavaro már ekkor tervezte, hogy visszavonul a válogatottságtól, de még a 2010-es világbajnokságon részt vett.
2009-es Konföderációs Kupa szerkesztés
2009-ben a Konföderációs Kupa brazilok elleni mérkőzésen Cannavaro megdöntötte Maldini válogatottsági rekordját. 2009. augusztus 12-én a Svájc elleni barátságos mérkőzésen ő volt az, aki a legtöbb válogatottsággal rendelkezett.
2010-es világbajnokság szerkesztés
Cannavaro volt a csapatkapitánya 2010-es labdarúgó-világbajnokságon Olaszországnak Dél-Afrikában. A címvédő kiesett a csoportkörben, nem jutott be a legjobb 16-ba. Fabio bejelentette visszavonulását, ezzel a 2010-es vb volt az utolsó nagy tornája.
Személyes adatok szerkesztés
1994. június 17-én vette feleségül Daniela Cannavarót (született Daniela Arenoso, 1974. július 17-én). Három gyermekük született. Christian (született 1999. július 17-én Nápolyban), Martina (született 2001. december 22-én Nápolyban), és Andrea (született 2004. október 20-án Nápolyban).
Öccse, Paolo szintén hátvéd poszton játszó profi labdarúgó, a Napoli labdarúgója. 2000-től 2002-ig együtt játszottak az AC Parma csapatában.
Szülei Gelsomina Costanzo és Pasquale Cannavaro.
Példaképei: Ciro Ferrara, Diego Maradona
Legnagyobb sikerei szerkesztés
Klubszinten szerkesztés
A válogatottban szerkesztés
- Eb-ezüstérmes (2000)
- Világbajnok (2006)
- Laureus-díj - Az év csapata (2007)
- Aranylabda (2006)
Játékos statisztikái szerkesztés
Klub szerkesztés
| Klub Teljesítmény | League | Kupa | Egyéb | Összesen | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Szezon | Klub | Bajnokság | Pályára lépések | Gólok | Pályára lépések | Gólok | Pályára lépések | Gólok | Pályára lépések | Gólok |
| Olaszország | League | Olasz kupa | Európai | Összesen | ||||||
| 1992–93 | Napoli | Serie A | 2 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 3 | 0 |
| 1993–94 | 27 | 0 | 2 | 0 | – | 29 | 0 | |||
| 1994–95 | 29 | 1 | 4 | 0 | 3 | 0 | 36 | 1 | ||
| 1995–96 | Parma | 29 | 1 | 0 | 0 | 6 | 0 | 35 | 1 | |
| 1996–97 | 27 | 0 | 1 | 0 | 2 | 0 | 30 | 0 | ||
| 1997–98 | 31 | 0 | 6 | 0 | 7 | 0 | 44 | 0 | ||
| 1998–99 | 30 | 1 | 7 | 0 | 8 | 0 | 45 | 1 | ||
| 1999–2000 | 31 | 2 | 3 | 0 | 9 | 1 | 43 | 3 | ||
| 2000–01 | 34 | 0 | 7 | 0 | 6 | 0 | 47 | 0 | ||
| 2001–02 | 31 | 1 | 5 | 0 | 9 | 0 | 45 | 1 | ||
| 2002–03 | Internazionale | 28 | 0 | 0 | 0 | 12 | 1 | 40 | 1 | |
| 2003–04 | 22 | 2 | 3 | 0 | 9 | 0 | 34 | 2 | ||
| 2004–05 | Juventus | 38 | 2 | 0 | 0 | 9 | 1 | 47 | 3 | |
| 2005–06 | 36 | 4 | 2 | 0 | 9 | 0 | 47 | 4 | ||
| Spanyolország | League | Spanyol kupa | Európai | Összesen | ||||||
| 2006–07 | Real Madrid | La Liga | 32 | 0 | 1 | 0 | 6 | 0 | 39 | 0 |
| 2007–08 | 33 | 0 | 1 | 0 | 6 | 0 | 40 | 0 | ||
| 2008–09 | 29 | 0 | 1 | 0 | 7 | 0 | 37 | 0 | ||
| Olaszország | League | Olasz kupa | Európai | Összesen | ||||||
| 2009–10 | Juventus | Serie A | 27 | 0 | 1 | 0 | 5 | 0 | 33 | 0 |
| Egyesült Arab Emírségek | League | Elnök Kupa | Ázsiai | Összesen | ||||||
| 2010–11 | Al-Ahli Dubai | UAE Pro League | 16 | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 16 | 2 |
| összesen | 532 | 16 | 45 | 0 | 113 | 3 | 690 | 19 | ||
A válogatottban szerkesztés
 Olaszország[7]
| ||
|---|---|---|
| Évek | Pályára lépések | Gólok |
| 1997 | 12 | 0 |
| 1998 | 11 | 0 |
| 1999 | 8 | 0 |
| 2000 | 14 | 0 |
| 2001 | 9 | 0 |
| 2002 | 12 | 0 |
| 2003 | 10 | 0 |
| 2004 | 6 | 1 |
| 2005 | 8 | 0 |
| 2006 | 15 | 0 |
| 2007 | 8 | 0 |
| 2008 | 8 | 1 |
| 2009 | 10 | 0 |
| 2010 | 5 | 0 |
| összesen | 136 | 2 |
Góljai a válogatottban szerkesztés
| # | Dátum | Helyszín | Ellenfél | Gól | Végeredmény | Verseny |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 2004. május 30. | Radès, Tunézia |  Tunézia |
2–0 | 4–0 | Barátságos mérkőzés |
| 2 | 2008. február 6. | Zürich, Svájc |  Portugália |
2–0 | 3–1 | Barátságos mérkőzés |
Edzői statisztika szerkesztés
2019. december 1-jén lett frissítve.
| Csapat | Nemzet | –tól | –ig | Mérleg | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| M | GY | D | V | Győzelem % | |||||||
| Kuangcsou Evergrande | 
|
2014. november 5. | 2015. június 4. | 23 | 11 | 7 | 5 | 47.83 | |||
| en-Naszr | 
|
2015. október 26. | 2016. február 11. | 16 | 6 | 7 | 3 | 37.5 | |||
| Tiencsin Csüancsien FC |
|
2016. június 9. | 2017. november 6. | 55 | 33 | 10 | 12 | 60 | |||
| Kuangcsou Evergrande |
|
2017. november 9. | jelenlegi | 86 | 54 | 15 | 17 | 62.79 | |||
| Kína |
|
2019. március 15. | 2019. április 29. | 2 | 0 | 0 | 2 | 0 | |||
| összesen | 181 | 104 | 38 | 39 | 57.46 | ||||||
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://www.eurosport.com/football/fabio-cannavaro_prs317/person.shtml
- ↑ fabio-cannavaro
- ↑ Az Azzurri a csapat mezszínére utal, de az egész csapat neve, mivel többes számban van. Azért nincs úgy írva, hogy Azzurrik, mert az Azzurri eleve azt jelenti, hogy kékek.
- ↑ Ha valamelyik csapat gólt lőtt, akkor vége lett a hosszabbításnak, és egyben a mérkőzésnek is, és bajnok lett az adott csapat.
- ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 16.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 16.)
- ↑ "Fabio Cannavaro – Century of International Appearances". RSSSF. Retrieved 17 July 2012.
Források szerkesztés
- Hivatalos oldal (olasz), (angol), (spanyol), (japán)
- Fabio Cannavaro – a FIFA adatbázisában
- Fabio Cannavaro az UEFA adatbázisában (angolul)
| Előző Paolo Maldini |
az Olasz labdarúgó-válogatott csapatkapitánya 2002–2010 |
Következő Gianluigi Buffon |
További információk szerkesztés
- Misur Tamás–Moncz Attila: Cannavaro és az aranylabda csillagai; Aréna 2000, Bp., 2007 (Stadion könyvtár)
