Fakó szőrgomba

gombafaj

A fakó szőrgomba vagy fakóbolyhos tejelőgomba (Lactarius mairei) a galambgombafélék családba tartozó, Európában és Észak-Afrikában honos, lomberdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Fakó szőrgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Russulales
Család: Russulaceae
Nemzetség: Lactarius
Tudományos név
Lactarius mairei
Malençon (1939)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fakó szőrgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakó szőrgomba témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A fakó szőrgomba kalapja 4-15 cm széles, alakja kezdetben domború, majd kiterül, idősen kissé tölcséresedik. Széle sokáig begöngyölt marad. Színe fakóbarnás, okkerbarnás, rozsdás árnyalattal. Felülete nemezes, körkörösen sávos, foltos, széle felé puhán szőrös-bozontos; a szőrök idővel lekophatnak. Húsa kemény, törékeny, színe fehéres, sérülésre fehér tejnedvet ereszt. Szaga gyümölcsre emlékeztet, íze égetően csípős.

Sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók. Fiatalon fehéres-krémszínűek, később okkeresek.

Spórapora krémszínű. Spórája elliptikus, kissé szemölcsös, mérete 7,5-9 x 5-7 mikrométer.

Tönkje 3-8 cm magas és 1-2 cm vastag. Alakja hengeres, kissé lefelé vékonyodó. Idős korban üregesedik. Színe halvány okkersárga, felülete sötétebben foltos.

Hasonló fajok szerkesztés

Az ehető ízletes- és lucfenyvesi rizikével vagy a nem ehető begöngyöltszélű tejelőgombával lehet összetéveszteni.

A fakó szőrgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor
 
mikorrhizás
 
lemezes
 
krémszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
vagy lapos
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

Európában és Észak-Afrikában honos. Magyarországon nem ritka.

Meszes talajú lomb- és vegyes erdőkben él, inkább tölgyek alatt. Júniustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés