Farkaslaka
Farkaslaka (románul Lupeni, első román neve 1854-ből való: Fărcașlăcă, később Fărcăsfălău. németül Wolfsdorf) falu Romániában Hargita megyében. A Felső-Nyikó mente legjelentősebb községe.
| Farkaslaka (Lupeni) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Hargita | ||
| Község | Farkaslaka | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 537165 | ||
| Körzethívószám | 0266 | ||
| SIRUTA-kód | 84834 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1908 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 1798 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 15,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 972 m | ||
| Terület | 125,21 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 22′ 47″, k. h. 25° 13′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 47″, k. h. 25° 13′ 33″ | |||
 | |||
| Farkaslaka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkaslaka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név.[2] A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas). Bonda János erről így ír Farkaslaka közönség leírása című beszámolójában: "...Itt a határunkon volt egy Péterfalva, És annak létezett tizenhat lakosa, Azok közül egynek volt itt benn egy malma, Hova a többi mind őrölni bejárna, Azok közül egyik őrölni béjönne, 's az egy kantzájával szerencsétlen leve, Mivel a farkasok falásig meg evék, Mig a gabonáját ottan meg örölék, Vissza menve buson panaszlá többinek, Okoskodtak, hogy már azzal mit tegyenek, Feltalálák azt, hogy jöjjenek bé lakni, És a malom mellöl az erdőt kiírtni, Ugy is tettek ök mind irtván épitettek, Rendre egymás után oda helyezkedtek, A' sok farkasokat lakokbol elüzték, És Farkaslakának a helyet nevezték..."
Története szerkesztés
A hagyomány szerint tehát, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek. 1566 -ban említi első ízben írásos dokumentum Farkaslaka néven.
Lakói szerkesztés
1910-ben 1327 lakosából 1326 székely-magyar és 1 német. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1865 lakosából, 1851 székely-magyar, 13 román, 1 német volt. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utáni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.
Viselet szerkesztés
Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtással, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függőlegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.
Látnivalók szerkesztés
- Római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére.
- Tamási Áron (1897–1966) székely író szülőfaluja, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum.
- Fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában.
- Jézus szíve kilátó
Híres emberek szerkesztés
- Itt született Fancsali Dániel, V. Ferdinánd király gyóntatója.[3]
- Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
- Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.
- Itt született 1897-ben Tamási Áron magyar író.
- Itt született 1904-ben Tamási Gáspár naiv művész.
- Itt kapott a fejedelemtől udvarházat Bernárdffy János (16. század) követ, diplomata.
A település az irodalomban szerkesztés
- Itt játszódik Végh Antal Aranyfog című elbeszélése (megjelent az író Forgatás című kötetében).
Testvértelepülései szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Farkaslaka honlapja. [2006. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. január 7.)
- ↑ Erdelyiutazas.hu
További információk szerkesztés
- Képgaléria Farkaslakáról és Énlakáról a www.erdely-szep.hu-n
- Farkaslaka.lap.hu
- Farkaslaka és a hozzátartozó falvak portálja www.farkaslaka-kozseg.ro Archiválva 2020. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}