Fazekasrét
Fazekasrét (1899-ig Harcsár-Lucska, szlovákul: Lúčka) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
| Fazekasrét (Lúčka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Kisszebeni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1323 |
| Polgármester | Emil Sabatula |
| Irányítószám | 072 71 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 675 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 177 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 536 m |
| Terület | 3,89 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 10′ 56″, k. h. 20° 58′ 46″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 56″, k. h. 20° 58′ 46″ | |
| Fazekasrét weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekasrét témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Héthárstól 4 km-re észak-északkeletre, a Tapoly forrásvidéke és a Tarca között fekszik.
Története szerkesztés
A falu keletkezéséről nincsenek pontos adatok, első írásos említése 1323-ban az egri püspökség oklevelében történik, amikor kiváltságot kapott az egyházi tized fizetésével kapcsolatban. 1345-ig Szentgyörgyi Simon a község birtokosa, ezután Tarkő várának uráé, Rikolfé lett. 1427-ben 40 adózó portát számláltak a községben, ezzel a nagyobb települések közé tartozott. 1556-ban egy Tarkő elleni támadás során a falut felégették. 1558-ban a Tarczay család és Dessewffy János szerzett birtokot a faluban. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. 1575-ben lett itt birtokos a Tahy család is, amely a 20. század elejéig megőrizte azt. 1605-ben ismét leégett a falu, és a század folyamán sem volt több tíz háznál a településen. 1741-ben az ellenreformáció hatására lakói újra katolikusok lettek. A 18. században indult fejlődésnek a falu, 1786-ban 34 házából csak kettő volt lakatlan és 231 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Harsány Lucska. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bánó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tarkőnek szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű.”[2]
1828-ban 32 háza volt 248 lakossal. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, háziiparral, gabonakereskedelemmel, később erdei munkákkal foglalkoztak és fűrészüzemben dolgoztak. A 19. században már többségük fakitermeléssel kereste kenyerét.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Harcsar-Lucska, tót falu, Sáros vmegyében, Henig szomszédságában: 202 római, 34 g. kath., 5 zsidó lak. F. u. a Tahy nemzetség. Ut. posta Eperjes.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 211, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 140 lakosából 139 szlovák volt.
2011-ben 689 lakosából 684 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1805-ben épült.
- Új Szent Anna temploma 1990 és 1993 között épült fel.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
