Fehér megye

közigazgatási egység Romániában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 29.

Fehér megye (románul: Județul Alba) Románia közép-nyugat részén helyezkedik el. Székhelye Gyulafehérvár (66 842 lakos). Szomszédai Szeben megye és Maros megye keleten, Bihar megye és Arad megye nyugaton, Kolozs megye északon, Hunyad megye délnyugaton.

Fehér megye (Alba)
Fehér megye címere
Fehér megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióErdély
MegyeszékhelyGyulafehérvár
JelzésAB
Terület6242 km²
Körzethívószám(+40) 0258
Népesség
Népesség325 941 fő (2021. dec. 1.)[1][2]
Népsűrűség60,2 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér megye témájú médiaállományokat.

Fehér megye területe 6242 km², amiből 59%-ot hegyvidék foglal el. Az északnyugati részen vannak az Erdélyi-középhegység hegyei, a déli részen a Szebeni-havasok és a Kudzsiri-havasok, keleten pedig az Erdélyi-medence, mély és széles völgyekkel. A három fontos területet a Maros folyó völgye választja el. A legfontosabb folyók a megyében: a Maros és mellékfolyói, a Nagy-Küküllő, Aranyos és Sebes.

Az éghajlat kontinentális jellegű. Az átlagos évi középhőmérséklet 2 °C a hegyeken és 9,5 °C a Maros völgyében. Január átlagos hőmérséklete –5 °C a hegyeken és –3,3 °C a medencékben, július átlagos hőmérséklete 10 °C ill. 20,5 °C. Az eddigi legmagasabb hőmérséklet 42,5 °C volt, amelyet 1952-ben mértek Gyulafehérvárott, a legalacsonyabb –32,0 °C volt 1942-ben Balázsfalván. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600–1100 mm. Az uralkodó szélirány a nyugati és délnyugati, átlagos sebességük 12 km/h. Gyakori a főnös hatás, amely a légköri hőmérséklet emelkedését és a csapadékmennyiség csökkenését idézi elő.

Története

szerkesztés

Demográfia

szerkesztés
 
A magyar nemzetiségűek aránya Fehér megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Fehér megye népességének változása (a megye mai területére számítva):

2002-ben a megyének 382 747 lakosa volt, ebből 90% román, 5% magyar, 4% cigány.[3] Az északi és az északnyugati területek, az Erdélyi-középhegységben, Mócvidék néven ismert és román hagyományai vannak.

Közigazgatási beosztása

szerkesztés

A megyében 2007. július 1-jén négy municípium (Gyulafehérvár, Nagyenyed, Balázsfalva, Szászsebes), hét további város (Abrudbánya, Aranyosbánya, Kudzsir, Marosújvár, Topánfalva, Tövis, Zalatna) és 67 község van, melyekhez összesen 716 település tartozik.[4]

Lásd: Fehér megye községeinek listája.

Legnagyobb települések

szerkesztés

A legnagyobb települések a megyében (2007):

Név Rang Lakosság (fő)
 
Gyulafehérvár
 
Szászsebes
1. Gyulafehérvár megyei jogú város 66 842
2. Szászsebes megyei jogú város 29 225
3. Kudzsir város 26 561
4. Nagyenyed megyei jogú város 26 367
5. Balázsfalva megyei jogú város 20 910
6. Marosújvár város 15 268
8. Zalatna város 8335
7. Topánfalva város 7909
9. Tövis város 7364
10. Abrudbánya város 5865
11. Aranyosbánya város 4490

A legfontosabb iparágak: élelmiszeripar, textilipar, faipar, papír- és csomagolóanyag-ipar, vegyipar. A bányákban aranyat, ezüstöt, rezet, sót és építőanyagot bányásznak.

Az Érchegység keleti lábánál található az Erdélyi-hegyalja, az egyik legfontosabb erdélyi borvidék.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

További információk

szerkesztés