Fejlett szárnyas rovarok

a rovarok egy öregrendje

A fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota vagy Holometabola) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe a rovarok (Insecta) osztályába és a szárnyas rovarok alosztályába tartozó öregrend. Fő jellemzőjük, hogy teljes átalakuláson mennek keresztül, azaz egymástól jól elkülöníthető lárva, báb és imágó állapotaik vannak.

Fejlett szárnyas rovarok
Trichoptera
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Sharp, 1898
Szinonimák

Holometabola

Rendek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fejlett szárnyas rovarok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fejlett szárnyas rovarok témájú kategóriát.

A fejlett szárnyas rovarok a rovarok öregrendjei közül a legnagyobb diverzitást mutatják, 11 rendjükbe legalább 680 000 faj tartozik, köztük lepkék, bolhák, méhek, hangyák és bogarak is találhatók.

Az Exopterygota (vagy Hemipterodea) öregrendtől szárnyaik fejlődése különbözteti meg. Az Endopterygota (szó szerint: „belső szárnyas forma”) csoport szárnyai a test belsejében fejlődnek ki, és egy báb-formát magában foglaló komplex átalakuláson mennek keresztül. Az Exopterygota (szó szerint: „külső szárnyas forma”) szárnyai a testen kívül fejlődnek ki, és nem bábozódnak be. Ez a tulajdonság azonban pleziomorf, nem kizárólag az Exopterygotákra jellemző, hanem pl. az Odonata (szitakötők) csoportra is, amik a Neoptera alrendágnál alapibb helyzetűek a rovarok között.

Rendszerezés szerkesztés

A öregrendbe az alábbi 11 recens rend tartozik:

Az ITIS a Neoptera minden rendeknél magasabb egységekre való felosztását érvénytelennek tekinti, de ezt a rendszertannal foglalkozók csaknem univerzálisan elutasítják.

Az Endopterygota öregrendet néha háromfelé osztják: Neuropteroida (Neuroptera, Megaloptera, Raphidioptera és Coleoptera), Hymenopteroida (Hymenoptera), valamint Panorpoida (Siphonaptera, Diptera, Trichoptera, Lepidoptera, Strepsiptera és Mecoptera). Sokáig azt hitték, a hártyásszárnyúak fejlett euszociális rendszerükkel a legfejlettebb rovarok közé tartoznak, annak ellenére hogy anatómiailag elég kezdetleges felépítésűek például a legyekhez vagy bogarakhoz képest.

A közelmúltban ezt egyre többen utasítják el, és a DNS-szekvenálási adatok is alátámasztják, hogy a hártyásszárnyúak a primitívebb Endopterygotákhoz tartoznak, míg a legyeket és a bolhákat a legfejlettebb rovarok közé sorolják. Ez a korábbi felosztást kétségessé tette, így számos új taxont próbáltak felállítani, a fejlett szárnyas rovarokat szétszabdalva. Míg néhány ilyen csoport (mint a „szívó-szúró” légy-bolha összeállítás vagy a tegzes-lepke csoport) jó kládnak bizonyul, nem valószínű, hogy az Endopterygota vagy a Neopterygota csoport összes belső viszonyát a közeljövőben sikerüljön részletesen meghatározni.

Alább következik a hagyományos értelemben vett fejlett szárnyas rovarok egy lehetséges újabb keletű felosztása.

Endopterygota öregrend sensu stricto

Neuropterida/Neuropteroidea (javasolt öregrend)

Mecopteroidea/Antliophora (javasolt öregrend)

Amphiesmenoptera (javasolt öregrend)

Incertae sedis

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Endopterygota című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom szerkesztés

  • Beutel, R. G., et. al. (2006): Endopterygote systematics - where do we stand and what is the goal (Hexapoda, Arthropoda)? Systematic Entomology. 31(2): 202-219.
  • Nel, A., et. al. (2007): The earliest holometabolous insect from the Carboniferous: a "crucial" innovation with delayed success (Insecta Protomeropina Protomeropidae) Annales de la Société Entomologique de France. 43(3): 349-355.