Feketetorkú lombjáró

madárfaj

A feketetorkú lombjáró (Setophaga virens) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Feketetorkú lombjáró
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Újvilági poszátafélék (Parulidae)
Nem: Setophaga
Faj: S. virens
Tudományos név
Setophaga virens
(Gmelin, 1789)
Elterjedés
A sárga a fészkelő, a kék a telelő
A sárga a fészkelő, a kék a telelő
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketetorkú lombjáró témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketetorkú lombjáró témájú médiaállományokat és Feketetorkú lombjáró témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben, a Motacilla nembe Motacilla virens néven.[3] Sorolták a Dendroica nembe Dendroica virens néven.[4]

Alfajai szerkesztés

  • Dendroica virens virens (Gmelin, 1789)
  • Dendroica virens waynei Bangs, 1918

Előfordulása szerkesztés

Kanadában és az Amerikai Egyesült Államok keleti részén fészkel. Telelni délre Mexikóba, a Karib-térségbe, Közép-Amerikába, valamint Dél-Amerika északi részére vonul. Kóborlóként eljut Ecuadorba, a Brit Virgin-szigetekre és az Amerikai Virgin-szigetekre is. Európában Németországban, Grönlandon és Izlandon észlelték. Mérsékelt övi erdőkben fészkel, a telet szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdőkben tölti.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 12,7-13 centiméter, a testtömege 7,4-11,3 gramm.[3]

 
A hím
 
és a tojó

Életmódja szerkesztés

Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, télen magvakat is fogyaszt.[3]

Szaporodása szerkesztés

Fészekalja általában 4 tojásból áll, melyen 12 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje, még 8-11 nap.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem veszélyeztetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 16.)
  2. Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. december 16.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 16.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2018. december 16.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. december 16.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés