Feketetorkú szürkebegy

madárfaj

A feketetorkú szürkebegy vagy szakallás szürkebegy (Prunella atrogularis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szürkebegyfélék (Prunellidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Feketetorkú szürkebegy
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Szürkebegyfélék (Prunellidae)
Nem: Prunella
Faj: P. atrogularis
Tudományos név
Prunella atrogularis
(Brandt, 1844)
Elterjedés
A feketetorkú szürkebegy elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2016.
A feketetorkú szürkebegy elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely

Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2016.

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketetorkú szürkebegy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketetorkú szürkebegy témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Johann Friedrich von Brandt német zoológus írta le 1844-ben, az Accentor nembe Accentor atrogularis néven.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Prunella atrogularis atrogularis (Brandt, 1843)
  • Prunella atrogularis huttoni (Moore, 1854)[2]

Előfordulása szerkesztés

A mérsékelt és szubarktikus Ázsiában költ, telelni délebbre vonul. Kóborlásai során eljut Európába is. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi cserjések, valamint ültetvények.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon először 2018. március 18-án figyelték meg a fajt Kisújszálláson.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 15 centiméter, testtömege 19 gramm.[3]

 

Életmódja szerkesztés

Elsősorban rovarokkal és más apró ízeltlábúakkal, férgekkel és csigákkal táplálkozik, de főleg télen magvakat is fogyaszt.[3]

Szaporodása szerkesztés

A fészket a tojó készíti fákra, vagy cserjékre. Fészekalja 3-6 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  5. Soha nem látott ázsiai madárfaj tűnt fel Magyarországon. (Hozzáférés: 2018. március 21.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés