Felber Gyula
Felber Gyula (Moson, 1890. szeptember 16. – Budapest, 1969. február 8.) plébános, tiszteletbeli kanonok.
| Felber Gyula | |
| Született | 1890. szeptember 16. Moson |
| Elhunyt | 1969. február 8. (78 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | katolikus pap |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A gimnáziumot Pozsonyban és Esztergomban végezte. 1909. december 30-án a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke lett. 1915-től a háború miatt Innsbruckban folytatta tanulmányait, ahol 1915-ben szentelték pappá. 1916-ban a római Szent Gergely Egyetemen a hittudomány és bölcsészet doktorává avatták. Hazatérve Balassagyarmaton az állami gimnázium hittanára lett. 1918-1933 között az esztergomi papnevelő intézetben a keresztény bölcselet tanára. 1933-1944 között az esztergom-belvárosi Szent Péter és Szent Pál templom plébánosa.[1] A budapesti Eucharisztikus világkongresszus idejére restauráltatta a templomot.[2] 1944-től nagycétényi plébános (elődje Várady Béla 1884-1953), innen a csehszlovák hatalomátvétel után kiutasították. Utóda Szüllő Rezső (1912-1982) volt. 1946-ban nógrádmarcali plébános, majd alezredesi rangban gyűjtőfogházi lelkész lett.
1931-től a Szent István Akadémia tagja.
Művei szerkesztés
- 1927 Teodicea. Isten a természetes ész világánál. Esztergom.
- 1928 James és Schiller pragmatizmusa. Budapest.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ belvarosiesztergom.hu. [2016. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
- ↑ Prokopp Gyula: Az esztergomi belvárosi Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom Historia Domus-a 1699-1971. [2016. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
Források szerkesztés
- Magyar Katolikus Lexikon
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Veress II, 285.
- SZIA tagajánl. 1931, 1.
- Schematismus Strigoniensis 1947, 222; 1982, 406.
- KB 1970, 70.
- Gulyás VIII, 700.