Wikipédia

Fentanil

fájdalomcsillapító

A fentanil (INN: fentanyl) az egyik legerősebb, klinikai alkalmazásban lévő szintetikus kábító fájdalomcsillapító (analgetikum) és intravénás anesztetikum (narkotikum)[* 1], amely opioid agonista szerként elsősorban a μ-opioid receptorokhoz kötődve fejti ki a hatását.[2] A fentanil a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Fentanylum néven hivatalos, a kábítószerek körébe tartozó gyógyszer.[3][4]

Fentanil
IUPAC-név
N-(1-(2-feniletil)-4-piperidinil)-N-fenil-propánamid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 437-38-7
PubChem 3345
DrugBank APRD00347
ATC kód N01AH01, N02AB03
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C22H28N2O
Moláris tömeg 336,471 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 92% (transzdermális)
50% (bukkális)
Metabolizmus máj (CYP3A4)
Biológiai
felezési idő 		7 óra (3–12 óra)
Fehérjekötés 80-85%
Kiválasztás vizelet
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule II (US)
Terhességi kategória C (US)
Függőségi potenciál közepes – magas
Alkalmazás transzdermális tapasz, intramuszkuláris, intravénás, orális, szublingvális, bukkális

Gyógyszerhatástani besorolás szerkesztés

Hatását és klinikai felhasználását tekintve a fentanil két külön farmakológiai csoportba sorolható szer.[5] Erős fájdalomcsillapító farmakonként az analgetikumok (ezen belül is a major analgetikumok) köréhez tartozó szer, amelyet az erős, különösen elviselhetetlen és rendszerint hosszan tartó fájdalmak enyhítésére használnak (tumoros betegek kezelése, baleseti vagy harctéri sérülések fájdalmának csillapítása stb.).[6] A fentanil használatos még különböző műtéti beavatkozások során általános érzéstelenítőként (anesztetikumként) önmagában vagy más anesztetikumokkal együtt alkalmazva. Ezért a farmakológia az anesztetikumok hatástani csoportjában is tárgyalja a fentanilt.[7]

Hatásmechanizmus szerkesztés

Az opioidokra jellemző, hogy a jelenleg ismert három opioidreceptor-szubtípus (μ, δ, κ) valamelyikéhez kötődve, azokon keresztül fejtik ki a hatásukat. A három szubtípus különböző hatások közvetítéséért felelősek.[2]

A klinikai gyakorlatban jelenleg alkalmazott opioidok többsége a μ-receptorokhoz kötődik amely kötőhely a fájdalomcsillapító-, eufóriát okozó hatásokért, továbbá a légzőközpontot gátló (légzésdeprimáló) hatásért felelős. Jelen tudásunk szerint ugyancsak a μ-receptorokhoz köthető az opioidiok függőséget azaz dependenciát okozó hatása is. A fentanil molekula szelektíven és nagy affinitással kötődik a µ-receptorhoz, ezért joggal sorolható az opioidok közé, annak ellenére, hogy kémiai szerkezete látszólag eltér a morfin molekula szerkezetétől.[8]

A farmakológiában agonistának nevezik azokat a molekulákat, amelyek bármely receptorhoz kötődve a receptor eredeti endogén ligandjával megegyező fiziológiás választ idéznek elő.[9] A fentanil hatására ez a megállapítás is igaz. Mindezek alapján a fentanil egy szintetikus, opioid agonistának nevezhető farmakon.[2]

Kinetika és metabolizmus szerkesztés

A fentanil molekula eliminációs félideje a szervezetben 3,7 óra, aktív metabolitja nincs. Parenterális[* 2] vagy transzdermális[* 3] alkalmazás során a kezdeti fájdalomcsillapító hatása elég hamar, már 1-2 perc után jelentkezik, majd a csúcshatás 20–30 percig tart. A hatás maximális hossza 30–60 perc – tehát egy viszonylag rövid hatású farmakon.[10] Az eliminációs félidőből látható, hogy a szer hatása már akkor megszűnik, amikor a beadott fentanil jelentős része még a szervezetben található. Az analgetikus hatás viszonylagos rövidsége tehát nem a szer lebomlásával vagy a szervezetből történő kiürülésével magyarázható, hanem annak a molekula nagyfokú lipidoldékonysága az oka.[2] A fentanil kémiai szerkezeténél fogva erősen lipofil anyag és mintegy „beoldódik", felhalmozódik a szervezet zsírban gazdag szöveteiben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fájdalomcsillapító hatást közvetítő μ-receptorok számára a fentanil „elvész”. A rövid hatástartam elsődleges oka tehát a fentanil molekula áthelyeződése az agyból a szervezet zsírszöveteibe.[* 4] Ez óvatosságra ad okot a klinikai gyakorlatban a szer ismételt használatakor. Többszöri injekció beadása után különös óvatossággal kell eljárni a zsírszövetraktárak telítettsége miatt, mert ebben az esetben nincs áthelyeződés, ezért az előbbiekben ismertetett rövid hatásprofil megváltozhat. Sovány betegekben a fentanil hatása hosszabb, elhúzódóbb lehet, amivel a kezelőorvosnak számolnia kell.[11] Ugyanakkor a fentanil rövid hatásideje problémát jelent a krónikus fájdalmak kezelésében, ahol a betegnél hosszú ideig egyenletesen kell biztosítani az analgetikus hatást. Gyógyszertechnológiai módszerrel (tapaszok alkalmazásával) folyamatos hatóanyagfelszívódást, állandó vérszintet és fájdalomcsillapító hatást lehet biztosítani a beteg számára. A tapaszokat általában 72 óránként cserélik.

 
A hatóanyag folyamatos és lassú felszívódását biztosótó fentanil tapasz amellyel tartós fájdalomcsillapító hatást lehet biztosítani a beteg számára

Terápiás alkalmazás szerkesztés

A fentanil elsődleges klinikai alkalmazási területe a fájdalomcsillapítás de emellett jó szedatívum[* 5] is.[12]

A fájdalomcsillapító hatás tekintetében a fentanil felülmúlja a morfint, amelynél mintegy 100-szor erősebb[* 6] de hátránya, hogy ez a hatás rövidebb ideig (30– 60 perc) áll fenn, mint a morfin esetében.[11] Klinikai gyakorlatban általánosan elfogadott, hogy fájdalomcsillapító hatás tekintetében 0,05–0,1 mg fentanil ekvivalens 1–2 mg morfinnal.[11] Korábban opiát kezelésben nem részesülő betegekben az analgetikus hatás 0,3–1,5 ng/ml fentanil szérumkoncentrációval érhető el.[13] Előzetesen opiat kezelésben részesült betegnél azonban fokozott óvatosságra van szükség, mert esetlegesen kialakult toleranciával (gyógyszer hozzászokással) lehet számolni.[14] Korábban opiát kezelésben nem részesülő betegekben az analgetikus hatás 0,3-1,5 ng/ml fentanil szérumkoncentrációval érhető el. Ha a beteget korábban már kezelték valamilyen opiáttal akkor fennáll annak lehetősége, hogy opiátokkal szembeni tolerancia (gyógyszerhozzászokás) alakult ki és a fentanil szokásos terápiás dózisa már nem elégséges a kellő mértékű fájdalomcsillapításhoz. Ebben az esetben a fentanil dózisát emelni kell de ez a nemkívánatos mellékhatások kockázatát erősen növeli. A nemkívánatos hatások előfordulási gyakorisága 2 ng/ml szérumkoncentráció felett nő.[13] A tolerancia kialakulása nagy egyéni különbségeket mutat.

A fentanilt sebészeti beavatkozásoknál általános anesztéziában önmagában vagy az általános anesztézia részeként, annak kiegészítőjeként is alkalmazzák. Előnye, hogy az analgézia mélysége dózisfüggő, és a sebészeti beavatkozás fájdalomküszöbéhez igazítható. A műtét közbeni esetleges túladagolás esetén a fentanil minden hatása, mellékhatása azonnal és teljes mértékben megszüntethető specifikus antagonistával, például naloxonnal, nalorfinnal, vagy levallorfannal.

Morfinra és néhány más gyakran használt opioidra jellemző a hisztaminfelszabadító mellékhatás. Ezek alkalmazásakor a hízósejtekből hisztamin szabadul fel ami a beteg hisztaminérzékenységétöl függően viszketéssel, a bőr kimelegedésével, izzadásával, esetleg vérnyomáscsökkenéssel jár együtt. Előfordulhat, hogy a tünetek súlyossága miatt le kell mondani ezen gyógyszerek alkalmazásáról. Ilyen esetekben térnek át a fentanil használatára, mivel annak – az előbbiekkel ellentétben – nincs hisztaminfelszabadító mellékhatása.

Az intravénás aneszteziológiai technikák egyik fajtája a neurolept analgézia, amelynek gyakori komponense a fentanil.[15] A neurolept analgézia egy olyan általános altatási technika amelyet olyan esetben alkalmaznak, amikor a műtétet végző sebésznek kontaktust kell fenntartani a beteggel a műtét alatt, mint például egyes hallásjavító műtétek, idegsebészeti műtétek, diagnosztikus eljárások. A beavatkozás alatt a beteg nincs ébren, de a sebész egyszerű kérdéseire képes válaszolni vagy utasításainak engedelmeskedni tud.[16] A neurolept analgézia sajátságos állapotát kétféle gyógyszer keverékével – egy neuroleptikummal [* 7] és egy analgetikummal (fentanillal) – lehet elérni amely állapotot a beteg pszichés beletörődés és motoros nyugalma jellemez.[17]

Mellékhatások szerkesztés

Nemkívánatos mellékhatásai hasonlítanak más opioidok hatásaira, beleértve az álmosságot, zavartságot, eufóriát, látászavarokat, hallucinációkat, "narkotikus delíriumot", hányingert, székrekedést, izommerevséget, bélelzáródást, az epevezeték vagy epehólyag rendszertelen összehúzódását, vérnyomásesést, miózist, bradycardiát[* 8], eszméletvesztést, kómát.[13][18] Az opioidokra jellemző és a fentanil esetében is kialakuló légzésdepresszió akár halállal is végződhet.  Tartós alkalmazás esetén függőség kialakulásával kell számolni.[11]

Terhesség és szoptatás szerkesztés

Terhesség alatt a fentanil medikális alkalmazása ellenjavalt de illegális használat (fentanil-abúzus) során előfordul ilyen helyzet. A fentanil szabadon átjut a placentán és az újszülött nagy eséllyel függővé váltan jön a világra, ami a szülés után életveszélyes elvonási tüneteket okozhat nála.[13] A fentaniltól függővé vált újszülöttnek több hétig orvosi kezelésre van szüksége. A fentanil bekerül az anyatejbe is. A vér-agy gát fejletlensége folytán az újszülött központi idegrendszere fokozottan érzékeny a fentanilra, minek következtében a légzésdepresszió jelei mutatkoznak nála már akkor, amikor az anyánál még ez nem tapasztalható.[2]

Fentanil-túladagolás és tünetei szerkesztés

Medikális használat közben viszonylag ritkán – csak, mint orvosi műhiba – fordul elő a beteg fentanillal történő túldozírozása.[19] Illegális használat során azonban nem ritka a „szer” túladagolása amely tipikus mérgezési tünetekkel jár együtt és az így kialakuló életveszélyes állapot azonnali orvosi beavatkozást igényel.[20] A fentanillal visszaélő, illegális szerhasználó nem fájdalomcsillapítás céljából használja a szert, hanem annak egyik elsődleges mellékhatása, az extrém boldogság vagy lelkesedés, a úgynevezett „magas érzés” miatt.[21] A fentanil azonban emellett más tüneteket is okoz, nagyobb dózisokban, álmosságot, szedációt és zavartságot, eszméletvesztést légzésdepressziót, légzés leállást és végül fulladásos halált.[13] A fentanil mintegy százszor erősebb hatású farmakon, mint a morfin. A szokásos klinikai dózisa 0,05–0,1 mg.[22] Ilyen kicsi mennyiséget pontosan kidozírozni, megsaccolni többnyire „utcai” körülmények között rendkívül nehéz. További problémát jelent, hogy az illegális forrásból beszerzett fentanil változó tisztaságú és néha az 50%-ot sem éri el ami a szemmel történő „kimérést” tovább nehezíti.[23][24][25]

 
2 mg fentanil amely nemcsak „magas érzést” de halált is okozhat

A többnyire kommunikációra képtelen, túldozírozott, fentanilmérgezett szerhasználó tünetei a következők:

- extrém álmosság
- gyenge pulzus
- eszméletvesztés
- lassú légzés
- fulladásos hangok (a légzés leállhat)
- beszűkült pupilla (tűhegy pupilla)
- nyirkos, hideg bőr
- lila körmök
- kék ajak

Készítmények szerkesztés

  • Dolforin tapasz (Richter Gedeon)
  • Durogesic tapasz (Janssen-Cilag)
  • Effentora tabletta (Teva)
  • Fentanyl Sandoz Mat tapasz (Sandoz)
  • Fentanyl-Ratiopharm tapasz (Teva)
  • Fentanyl-Richter injekció (Richter Gedeon)
  • Instanyl orrspray (Takeda Pharma)
  • Matrifen tapasz (Takeda Pharma)
  • PecFent orrspray (Kyowa Kirin)

Illegális felhasználás szerkesztés

  • Az Egyesült Államokban a leghalálosabb drognak tartják. Azért különösen veszélyes, mert elenyésző a különbség a fogyasztói és a halálos dózis között, így nagyon könnyen túladagolható.[26] „Kínai fehér” ("China-White") név alatt heroin helyettesítésére alfentanillal és 3-metilfentanillal együtt, elsősorban kínai és észak-koreai laboratóriumokból kerül az USA-ba.

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ A magyar köznyelvben a narkotikum szóhasználat erősen eltér annak orvosi és gyógyszerészi jelentésétől, és tévesen kábítószereket értenek alatta. Ezzel szemben a medicina terminológiája általános érzéstelenítőket ért narkotikumok alatt amelyek nem szükségszerűen kábítószerek (pl. éter). A fentanil egy speciális eset, mert általános érzéstelenítőként narkotikumnak tekinthető miközben társadalmi veszélyessége folytán a kábítószerek körébe tartozó szer is.[1]
  2. ↑ A tápcsatorna megkerülésével.
  3. ↑ Bőrön át tapasz formájában.
  4. ↑ Az ilyen áthelyeződést nevezi a farmakokinetika redisztribúciónak.
  5. ↑ Szedatívum: A mentális relaxáció fokozására és a fizikai aktivitás iránti vágy csökkentésére használt gyógyszer.
  6. ↑ Egyes szerzők a fentanil és morfin fájadalomcsillapító hatásának összehasonlításakor eltérő adatokat adnak meg amely 50–400-szoros érték között változik.
  7. ↑ Neuroleptikumok: olyan gyógyszerek amelyek az érdeklődés csökkenésével járó jellegzetes nyugalmi állapotot, beletörődő magatartást eredményeznek, de még nagyobb dózisban sem váltanak ki alvást – tehát nem altatók.
  8. ↑ Bradycardia jelentése: lassú szívverés.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 400. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  2. ↑ a b c d e Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 571–572. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  3. ↑ https://ogyei.gov.hu/az_orszagos_gyogyszereszeti_intezet_ogyi_ph_hg_viii_12008_sz_kozlemenye_az_europai_gyogyszerkonyv_60_kotetenek_hatalybalepeserol/
  4. ↑ 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200066.KOR
  5. ↑ Knoll József: Gyógyszertan. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 4. átdolgozott kiadás, 86 és 116. oldal ISBN 963 240 021 6
  6. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 245–246. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  7. ↑ Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology. New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadás, 275. oldal, ISBN 0-19-510024-7
  8. ↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 477. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  9. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 16. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  10. ↑ Minneman, K. P. Wecker, L. W. :Brody's human farmacology; Molecular to Clinical, Elsevier Mosby, 4. kiadás, 1998. 381. oldal. ISBN 0-323-03286-9
  11. ↑ a b c d Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 501. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  12. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 210. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  13. ↑ a b c d e C. F. Ramos-Matos, K. G. Bistas, W. Lopez-Ojeda: Fentanyl. StatPearls. StatPearls Publishing, 2024. Jan. Bookshelf ID: NBK459275. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK459275/
  14. ↑ Karlsen AP, Pedersen DM, Trautner S, Dahl JB, Hansen MS: Safety of intranasal fentanyl in the out-of-hospital setting: a prospective observational study. Annals of Emergency Medicine, 2014. 63 (6): 699–703.
  15. ↑ Szekeres László: Orvosi gyógyszertan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 170. oldal ISBN 963-240-111-5
  16. ↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 418. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  17. ↑ Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology. New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadás, 292. oldal, ISBN 0-19-510024-7
  18. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 245. oldal, ISBN 0-7216-2442-1245
  19. ↑ Fentanyl patches: preventable overdose. Prescrire Int. 2010. 19(105):22-25. Review.
  20. ↑ M. M. Jeffery, M. Stevens, G. D’Onofrio, E. R. Melnick: Fentanyl-Associated Overdose Deaths Outside the Hospital. N Engl J Med . 2023. 389(1): 87–88.
  21. ↑ H. Hitner, B. Nagle, M. B. Kaufman, H. Ariel, Y. Peimani-Lalehzarzadeh: Pharmacology; An Introduction. McGraw Hill LLC, 2022. 8. kiadás, 235–236. oldal. ISBN 978-1-260-59794-3
  22. ↑ H. Hitner, B. Nagle, M. B. Kaufman, H. Ariel, Y. Peimani-Lalehzarzadeh: Pharmacology; An Introduction. McGraw Hill LLC, 2022. 8. kiadás, 254. oldal. ISBN 978-1-260-59794-3
  23. ↑ Walter K. : Fentanyl Overdose. The Journal of the American Medical Association, 2023. 329 (2): 184.
  24. ↑ Kuczyńska K, Grzonkowski P, Kacprzak Ł, Zawilska JB.: Abuse of fentanyl: An emerging problem to face. Forensic Sci Int. 2018. 289:207-214. Review.
  25. ↑ Spencer MR, Warner M, Bastian BA, Trinidad JP, Hedegaard H.: Drug Overdose Deaths Involving Fentanyl. Natl Vital Stat Rep. 2019. 68(3):1-19.
  26. ↑ Még mindig a fentanil a leghalálosabb drog Amerikában (Index.hu, 2019. október 25.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fentanil&oldid=27111821”