Wikipédia

Ferenciek tere

közterület Budapest V. kerületében

A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont.

Ferenciek tere
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest V. kerülete
NévadóAlcantarai Szent Péter-templom
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Ferenciek tere (Budapest)
Ferenciek tere
Ferenciek tere
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 03′ 22″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenciek tere témájú médiaállományokat.
A Kígyó tér (egy ideig Apponyi tér)
A kép bal oldalán az ún. Királyi bérház látható
A Ferenciek tere és a templom 1901-ben (a Duna felől nézve)
Az 1909–1913 között épült Párisi udvar villamosmegállóval (1963. február 20.)
A tér keleti oldalán álló Alkantarai Szent Péter Templom, vagy közismertebb nevén a ferences templom kapuja
A délkeleti sarkon álló Egyetemi Könyvtár
Ferenciek tere (Kígyó tér), Klotild paloták, háttérben az Erzsébet híd, jobbra egy reklám szöveg: "Olcso butor eladás a ház lerombolása végett"
Ferenciek tere és az egykori Kossuth Lajos utca. A felvétel 1890 után készült (Klösz György felvétele)
Ferenciek tere 2.

Fekvése szerkesztés

Határai: Szabad sajtó út 5., Duna utca 7. és 6., Veres Pálné utca 1. és 2., Irányi utca 29., Károlyi utca 7-9. és 12., Reáltanoda utca 1. és 2., Kossuth Lajos utca 1. és 2/a, Petőfi Sándor utca 1. és 2., Kígyó utca 4. és 1., Szabad sajtó út 2.

Története szerkesztés

A Ferenciek terén álló pesti ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyult, ezért a ferences atyák 1727-ben új templom építésébe kezdtek. A ma is álló 766 m² alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szentelték fel. A ferences szerzetesrend tagjait a magyar nyelv történeti-etimológiai szótár szerint ferences, Ferenc-rendi és franciskánus, ferencbarát, ferencszerzetes néven említjük. A „ferenci” formára először 1793-ból van adat. A teret 1874 óta hívják Ferenciek terének, de már a 18. században ismert volt a Franziskanerplatz neve is, ezért valószínűsíthető, hogy a pesti szlengben régóta élő elnevezés vált hivatalossá.[1]

1893-ban a városvezetés törvényt alkotott két új Duna-híd létesítéséről. 1898-ban elkezdődött az Eskü téri híd (ma a helyén az új Erzsébet híd áll) építése, amelyhez kapcsolódóan kissé át kellett rendezni a Belvárost. A hidat a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcával össze kellett kötni. A ma is álló Belvárosi plébániatemplomot meghagyták, azt a hídfő kikerülte, de a Hatvani utca szélesítése miatt a Kígyó utcában álló Régi pesti városházát is le kellett bontani. (Helyére az északi Klotild palota került.) A déli hamarabb épült fel, a két ház 1899–1902 között épült.

1903-ban átadták a láncszerkezetű hidat, és a széles sugárúton megindulhatott a mostanihoz képest még elég csekély forgalom. 1914-től már a hídon közlekedő villamosjárat is érintette a teret.

1945-ben a második világháborúban a Budapest ostroma során a régi Erzsébet híd megsemmisült, csak a balparti pillér maradt állva. A világháború után nemkívánatos lett Apponyi neve, a tér neve ettől kezdve Felszabadulás tér, merőlegesen a Ferenciek terére. 1947-től a villamosjáratok ideiglenes végállomása a pesti hídfő lett. 1964-ben adták át a forgalomnak a ma is látható modern kábelhidat, amelyen 1972 decemberéig közlekedett villamos. Megszüntetését az M2-es metróvonal meghosszabbításával indokolták. Szakmai indokoltsága azóta is viták tárgya. A Rákóczi úti és Kossuth Lajos utcai villamos forgalmát részben az M2-es metróvonal, illetve a 7-es buszcsalád (7A, 7C, 107) vette át. Az erős közúti forgalom a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt nagy környezeti terhelést okoz. Emiatt a köznyelvben elterjedtté vált a „városi autópálya” kifejezés.

A téren a külön szintű csomópontot és az M3-as metróvonal állomását 1974-1976 között alakították ki. A Váci utca északi szakaszát 1964-ben, a délit 1996-ban alakították át sétálóutcává.[2] A mai tér neve 1992. április 30-án jött létre a Ferenciek tere és a Felszabadulás tér összevonásából. Azóta sokféle terv és ötlet született a tér és a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és a villamos újraindításáról is. 2012-2014 között megszüntették az Y alakú közúti aluljárót és a Veres Pálné utcai gyalogos aluljárót. A metróaluljáró tágasabb lett. A felszínen gyalogosan újra átjárhatóvá tették a Ferenciek tere - Petőfi Sándor utca irányt, ám a járműforgalom elől elzárták. (A kerékpáros közlekedés és a BKK járatai használhatják.)

A Ferenciek tere korábbi elnevezései: A 16. századtól Platea dominorum (Urak utcája), ill. Szent Péter utca, 1690-től Herrngasse (Úri utca), a 18. századtól Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz, ill. Universitätplatz (Egyetem tér), 1874-től Ferenciek tere, 1962-től Károlyi utca, 1991-től Ferenciek tere.

A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-től Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér. A pesti népnyelv a szocializmusban "Felszab térnek" nevezte, ami a rendszerváltás után lassan kikopott a mindennapi használatból.

Változások az Erzsébet híd építése érdekében szerkesztés

A Közmunkák tanácsa az épülő új híd csatlakozási útvonalait igyekezett gondosabban megtervezni, mint ahogyan az a Lánchíd–Sugár út összekötésénél sikerült. Ehhez nagy arányú bontásokra volt szükség az új hídfőnél is és a Hatvani (Kossuth Lajos) utcát is ki kellett szélesíteni.

A korábbi Barátok tere, azaz: Ferenciek tere észak-déli irányú volt, a Kecskeméti utcát kötötte össze a Kronprinzstrasséval (Koronaherceg, ma Petőfi Sándor utca). Az utca torkolatában terült el a Kígyó tér, ebből vezetett a Rózsa tér és a régi Városháza felé a Kígyó utca. Ez lett egyik eleme az újonnan kialakítandó térnek, az északi oldalán. Az ott található Párizsi-házat lebontották, és helyére a jelenleg is álló Párizsi udvar került. A Kígyó utca végén a Porszász házat is lebontották; a mögötte futó Plebánia utca jelenleg a Március 15. tér része.

A déli oldalon helyezkedett el a Sebestyén tér, valamint a Sebestyén utca, amely a Duna utca irányába vezetett. A tér oldalán a Kúria tűzfalához illeszkedve bazár állt, amelyet Feszty Adolf tervezett. Ennek lebontása után, a háta mögött keletkezett a Kúria utca, a Királyi Bérpalota mögött.[3]

A tér középső részén állott a Hétszemélyes tábla és a Müller-ház, ezeket is lebontották. Az új híd felé vezető út (Eskü tér, illetve Szabadsajtó út) két szélére épültek a Klotild paloták.[4]

Az egykori Sebestyén utca és Kígyó utca közti apró házak lebontásával látványos és széles tér keletkezett. Ezt 1921-ben Apponyi térnek nevezték el. A tér északi oldalán, a Klotild palota előtt állították fel Pázmány Péter szobrát,[5] az út tengelyétől délre, szimmetrikusan Werbőczy szobra állt.

A Ferenciek terének épületei szerkesztés

A XIX. század végén lebontott épületek sokkal kisebbek voltak a jelenlegieknél. A déli Klotild palota előtti téren például tizenhat apró ház állt.

  • Hrsz. 23996 Ferenciek tere 1. Szabad sajtó út 5., Duna utca 6., Váci utca 36. építtető: Klotild főhercegnő, épült: 1902, tervező: Korb Flóris, Giergl Kálmán (az egykori Sebestyén utca és Sebestyén tér sarkán, a Lakat utca sarkán, később: Apponyi tér)
  • Hrsz. 23998 Ferenciek tere 2. Veres Páné utca 2., Curia utca 2-4. eredetileg: Királyi bérpalota, tervező: Korb Flóris, Giergl Kálmán (az egykori Sebestén utca és Zöldfa utca sarkán)
  • Hrsz. 24004 Ferenciek tere 3. Curia utca 5. építtető: Herzog Mór Lipót, Grassalkovich palota Mayerhoffer építőmester család, Athaeneum nyomda,[6] a Curia[7] helyén épült: 1902, tervező: Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula (a Curia utca előzőleg Iskola utca volt)
  • Hrsz. 24005 Ferenciek tere 4. építtető: Herzog Mór Lipót, Királyi bazár, 1902, tervező: Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula
  • Hrsz. 24006 Ferenciek tere 5. Irányi utca 20., építtető: Herzog Mór Lipót, eredetileg: Királyi bazár, épült: 1902, tervező: Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula (az Irányi utca eredetileg Kalap utca volt)
  • Hrsz. 24189 Ferenciek tere 6. Reáltanoda utca 2., eredetileg: Ferences kolostor, Egyetemi könyvtár, épült: 1876, tervező: Skalniczky Antal, Koch Henrik
  • Hrsz. 24188 Ferenciek tere 7-8. eredetileg: Ferenciek Fővárosi palotája, Ferences bazár, épült: 1877, tervező: Kéler Napóleon, Frey Lajos (itt található ma a Kárpátia étterem)
  • Hrsz. 24187 Ferenciek tere 9. Kossuth Lajos utca 1. eredetileg: Pesti Ferences rk. templom, épült: 1743, korszerűsítette: Wieser Ferenc (előző néven a Hatvani utca és Koronaherceg utca sarkán)
  • Hrsz. 24303 Ferenciek tere 10. Petőfi Sándor utca 2-4. építtető: Brudern-ház, Teleki-ház,[8] Belvárosi Takarékpénztár, Párizsi udvar, épült: 1916, tervező: Schmal Henrik, Lipták Pál (az egykori Kígyó téren)
  • Hrsz. 24305 Ferenciek tere 11. építtető: Girardi Adolf, Aranyház, tervező: Alpár Ignác (az egykori Kígyó tér és a jelenlegi Kígyó utca sarkán)
  • Hrsz. 24309 Ferenciek tere 12. Szabad sajtó út 6., Váci utca 34., Kígyó utca 5. építtető: Klotild főhercegnő, épült: 1902, tervező: Korb Flóris, Giergl Kálmán (a Váci utca e része eredetileg a Városház utca nevet viselte, a Szabad sajtó út előzőleg Eskü út volt, a Ferenciek terének e része később Apponyi tér is volt)

Közlekedése szerkesztés

Autóbusz szerkesztés

Az alábbi autóbuszok megállnak a Ferenciek terén:

Metró szerkesztés

 Bővebben: Ferenciek tere metróállomás

Itt található a 3-as metró egyik állomása. Az állomás 27,7 méterrel van a felszín alatt. A metróállomást 1976. december 31-én adták át.[9]

Látnivalók szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Ferenciek és ferencesek. [2011. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  2. ↑ Ötven éves lett az Erzsébet híd - Fővárosi blog, 2014.11.21.
  3. ↑ Utcanév összehasonlítások Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest Fővárosi Levéltár
  4. ↑ Déry Attlia: Belváros
  5. ↑ Pázmány Péter szobra új helyén Horváth Mihály tér
  6. ↑ Athaeneum nyomda a nyomda épületének képével
  7. ↑ A Curia 1864-ben Budapest Főváros Levélrára
  8. ↑ A Pátizsi-ház Archiválva 2015. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Mögötte a Párizsi utca, amely jelenleg díszes fedett átjáró
  9. ↑ A 3-as metróvonal jellemzői Archiválva 2010. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Metros.hu
  10. ↑ Pesti ferences templom. [2013. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  11. ↑ Pesti ferences templom weboldala, pestiferences.ofm.hu. [2011. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  12. ↑ Klotild-palota 1900-ban. [2014. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
  13. ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu

Források szerkesztés

  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ferenciek_tere&oldid=26864194”