Fiúk a rács mögött
A Fiúk a rács mögött (eredeti cím: Sciuscià – Cipőtisztítók) 1946-ban bemutatott fekete-fehér olasz filmdráma. Vittorio De Sica alkotása a II. világháború utáni időkben játszódik egy olasz városban. De Sica rendezői pályája kezdetének egyik központi témája a gyermek és a felnőtt kapcsolata, a gyermekek tiszta, de sérülékeny világának költői ábrázolása. Előző filmjének címe – A gyermekek figyelnek bennünket (1943) – önmagáért beszél. A Fiúk a rács mögött már a világháború utáni évben készült, ami De Sica és a forgatókönyvíró, Cesare Zavattini filmjének különös jelentőséget adott.
| Fiúk a rács mögött (Sciuscià) | |
| 1946-os olasz film | |
_Smordoni_e_Interlenghi.png) | |
| Rendező | Vittorio De Sica |
| Producer | Giuseppe Amato Paolo William Tamburella |
| Műfaj | |
| Forgatókönyvíró | Sergio Amidei Adolfo Franci Cesare Giulio Viola Cesare Zavattini |
| Főszerepben | Franco Interlenghi Rinaldo Smordoni Annielo Mele Bruno Ortenzi Emilio Cigoli |
| Zene | Alessandro Cicognini |
| Operatőr | Anchise Brizzi |
| Vágó | Niccolò Lazzari |
| Díszlettervező | Ivo Battelli |
| Gyártás | |
| Gyártó | Societa Cooperativa Alfa Cinematografica |
| Ország |  Olaszország |
| Nyelv | olasz |
| Játékidő | 93 perc |
| Képarány | 1,37:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  Ente Nazionale Industrie Cinematografiche Lopert Pictures Corporation |
| Bemutató | 1946. április 27. 1947. augusztus 26. |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fiúk a rács mögött témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tartalom szerkesztés
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
Két, cipőtisztításból élő fiú lovat szeretne vásárolni. Egyikük bátyja segíti őket a hiányzó összeghez úgy, hogy tudtukon kívül bűnténybe rántja őket. Lebuknak, a felnőttek pedig nem segítenek rajtuk – a nagyobbik gyerek egyébként is árva –, ezért a fiatalkorúak börtönébe kerülnek. A film legnagyobb része az itt eltöltött időt mutatja be. A felnőttek praktikái fokozatosan szembefordítják őket egymással: a nagyobbikkal elhitetik, hogy a barátját verik, ezért inkább mindent bevall. A kisebbik reszelőt csempész be a másik fiú cellájába, hogy azt ott megtalálják, ügyvédje pedig szándékosan eltúlozza a nagyobbik fiú ügyét, hogy védencét mentse. Végül elítélik őket egy, illetve két évre. Egy vetítés alkalmával a kisebbik fiú egy vagánnyal együtt megszökik: a lovat akarják eladni. Ekkor a nagyobbik megmutatja a rendőröknek a rejtekhelyet. Amint egyedül marad a kisebbikkel, elkeseredésében ütni kezdi és véletlenül megöli. A ló lassan elballag…
Jelképek szerkesztés
A cselekmény központi vonala bemutatja azt a folyamatot, ahogy a háború által okozott sebek és a szegénység, a felnőttek önzése, az intézet közönyös, kegyetlen légköre előbb megfosztja a vágyaitól, majd fokozatosan egymás ellenségeivé teszi a két barátot. A realitás és a gyermeki világ ütköztetésének egyik szép jelenete az intézeti filmvetítés: – Nézzétek, a tenger! – nevet fel meghatódva egy tüdőbeteg kisfiú, miközben a vásznon a háborút látjuk, a lángokban álló és süllyedő hajót.
A fehér ló a szépség és az álmok jelképes ábrázolása. A film elején a gyerekek egy lírai jelenetben ügetnek rajta, a fogság idején egyikük pénzre akarná váltani, a befejezésben pedig ez jelképezi az álmok, a gyermeki remények végleges összeomlását.
Neorealizmus szerkesztés
A film a neorealista irányzat egyik korai darabja, s ez meg is látszik például a feketepiaci vagy az intézeti jelenetek, általában a tárgyi környezet valósághű bemutatásán. A felnőttek világának egyoldalú, negatív ábrázolása azonban – ami talán az alkotók célját, a túláradó részvét felkeltését is szolgálta – sokat levon a film értékéből, különösen a szerzők következő alkotása, a Biciklitolvajok fényében.
A film a hazai közönség előtt megbukott, külföldön azonban sikerrel vetítették, 1947-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott.
Szereposztás szerkesztés
| Szerep | Színész[1] | Magyar hangja (1. szinkron)[2] |
|---|---|---|
| Pasquale Maggi | Franco Interlenghi | Berzsenyi Márton |
| Giuseppe Filippucci | Rinaldo Smordoni | Penke Bence |
| Főfelügyelő | Leo Garavaglia | Pálfai Péter |
| Jósnő | Maria Campi | Várnagy Kati |
| Raffaele | Annielo Mele | — |
| Arcangeli | Bruno Ortenzi | — |
| Staffera | Emilio Cigoli | — |
- További magyar hangok: Albert Gábor, Balázsi Gyula, Dolmány Attila, Faragó András, Koroknay Géza.
Díjak és jelölések szerkesztés
- Oscar-díj (1948)
- díj: tiszteletbeli Oscar-díj
- jelölés: legjobb eredeti forgatókönyv – Sergio Amidei, Adolfo Franci, Cesare Giulio Viola és Cesare Zavattini
- Italian National Syndicate of Film Journalists (1948)
- díj: Ezüst szalag (legjobb rendező) – Vittorio De Sica
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Szereposztás az IMDb.com szerint
- ↑ Fiúk a rács mögött (Sciuscià, 1946) 1. szinkron. BZM, megrendelő Magyar Televízió Rt. az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
További információk szerkesztés
- Fiúk a rács mögött a PORT.hu-n (magyarul)
- Fiúk a rács mögött az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Fiúk a rács mögött az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Fiúk a rács mögött a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Fiúk a rács mögött a Box Office Mojón (angolul)
