Fischmann Éva
Fischmann Éva (1948-tól: Aviva E. Gileadi) (Budapest, 1917. november 26. – Tampa, 2001. június 8.[1]) izraeli atomtudós, az Izraeli Technológiai Intézet (Technion) Nukleáris Technika Tanszékének professzora. A nukleáris reaktorok energiatermelésre és sótalanításra való felhasználásának szakértője volt. Ő volt az első nő a nyugati blokkban, aki engedélyt kapott atomreaktor üzemeltetésére, és az egyetlen, aki 1963-ban ilyen engedéllyel rendelkezett.
| Fischmann Éva | |
_(cropped).jpg){kind=spacer} | |
| Született | 1917. november 26. Budapest |
| Elhunyt | 2001. június 8. (83 évesen) Tampa |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Seres Iván |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1942) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fischmann Éva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Szülei Fischmann Sámuel (1872–1962) és Kupferstein Gizella voltak. A Pesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziumban érettségizett[2], majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója lett, ahol 1942-ben vehette át oklevelét.[3] A második világháború alatt koncentrációs táborba került. Később Auschwitzba deportálták, de sikerült megszöknie és elrejtőznie, amíg a Vörös Hadsereg 1945 januárjában Budapestre nem érkezett. 1946-ban Bécsbe költözött, ahol megismerkedett Michael Gileadi radiográfussal, akihez feleségül ment. 1948-ban kivándorolt Izraelbe, ahol Aviva-ra változtatta a nevét. Aviva Gileadi a Givat HaShlosha Kibbutz középiskolájában tanított, és egy ideig a Weizmann Tudományos Intézetben is dolgozott.
1955-ben Haifába költözött, és a Technionban kezdett dolgozni, kezdetben a Fizika Tanszéken, majd 1958-ban, a Nukleáris Technika Tanszék megalapításakor annak professzora lett.
1960-ban ösztöndíjat nyert, hogy egy évig az Argonne Nemzeti Laboratóriumban tanulhasson, és egy félévet kutathasson a Michigani Egyetem Nukleáris Fizika Tanszékén. Amikor az ösztöndíj lejárt, elfogadta az ajánlatot, hogy még egy évet töltsön a nukleáris tudományok területén. Ez idő alatt beiratkozott egy atomreaktor-üzemeltetési tanfolyamra, és megkapta az üzemeltetői engedélyt. Az újságok 1963-ban azt állították, hogy ő volt az egyetlen nő a nyugati világban, aki ilyen engedéllyel rendelkezett. 1965-ben az amerikai kormány felkérte, hogy segítsen a Puerto Ricó-i Boiling Nuclear Superheater (BONUS) reaktortelep aktiválásában. Munkája részeként egy mérnökcsoportot oktatott az atomreaktor működtetésére. Ezenkívül egy mesterképzésen nukleáris mérnöki órát tartott.
Magánélete szerkesztés
Kétszer házasodott. Első férje Seres Iván (1907–1966) magyar matematikus és tanár volt.[4] Mielőtt Izraelbe emigrált, elvált Serestől. Izraelben feleségül ment Michael Gileadihez, egy lengyel származású röntgentechnikushoz. Két gyermekük született.[1]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Geni.com
- ↑ Iskolai értesítők, A Pesti Izraelita Hitközség Leánygimnáziuma, Budapest, 1929/1935
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Aviva Gileadi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János