Folyami bödöncsiga

puhatestűfaj

A folyami bödöncsiga (Theodoxus fluviatilis) egy Európában őshonos, édesvizű folyókban és alacsony sótartalmú vizekben élő csigafaj.

Folyami bödöncsiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Rend: Neritimorpha
Alrend: Cycloneritimorpha
Öregcsalád: Neritoidea
Család: Neritidae
Alcsalád: Neritininae
Nemzetség: Theodoxini
Nem: Theodoxus
Faj: T. fluviatilis
Tudományos név
Theodoxus fluviatlis
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Nerita fluviatilis Linnaeus, 1758
Theodoxus velox Anistratenko, 1999
Theodoxus brauneri Lindholm, 1908
Theodoxus brauneri f. lacrymans Lindholm, 1908
Theodoxus brauneri f. alboguttata Lindholm, 1908
Theodoxus brauneri f. pulherrima Lindholm, 1908
Theodoxus lutetianus Montfort, 1810
Theodoxus dniestroviensis Put, 1972

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Folyami bödöncsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Folyami bödöncsiga témájú médiaállományokat és Folyami bödöncsiga témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

 
1854-es rajz a folyami bödöncsigáról

A csigaház 4–5 mm magas, 9–10 mm széles, 3 kanyarulatból áll, nyújtott félgömb alakú, döntő részét az utolsó kanyarulat alkotja. Alapszíne sárgásfehér vagy krémszínű, amin rendkívül változatos, vörösbarna, sötétbarna vagy sárgás-zöldes foltos vagy recés mintázat figyelhető meg. A sárgászöldes szín az édesvízi példányokra jellemző, a tengerben élők szinte feketék is lehetnek. Operculuma (lábához tapadó héjfedője, amivel elzárja háza bejáratát mikor visszahúzódik) vörösesfehér, barnásvörös szegéllyel.

Elterjedése és életmódja szerkesztés

Egész Európa (kivéve az Alpokat és Norvégiát) folyóvizeiben és tengerpartjain előfordul, egyes helyeken terjedőben levő, invazív faj. Magyarországon az ötvenes-hatvanas években figyelték meg a Tiszában,[1] azóta már a Dunában is megtelepedett, viszonylag gyakori faj és kiszorítja az őshonos bödöncsigákat (T. danubialis, T. transversalis). A genetikai vizsgálatok alapján[2] eredetileg a Fekete-tengerben és a Duna völgyében élt, innen terjedt tovább Törökország és Észak-Itália irányába, majd Spanyolországon keresztül a Brit-szigetek partvidékeire és a Balti-tengerbe.

A folyókban 13 m, a tengerekben 60 m mélységig a köveken, fatörzseken megtelepedett algákat eszi, ezért főleg köves aljzatú folyórészeken, esetleg kemény vizű tavakban, barlangi patakokban található. Inkább (de nem kizárólag) éjjel aktív. A szárazföldi csigáktól eltérően váltivarúak, szaporodási időszakuk április közepétől októberig tart. 45-65 petéjét kövekre, kagylókra vagy gyakran más bödöncsigák héjára tapasztja. A petékből a csigák kb. egy hónap múlva kelnek ki (25 °C-os vízben, 20 °C-osban két hónap is lehet). Élettartamuk 2-3 év.

Németországi populációi veszélyeztettek, Svájcban kritikusan veszélyeztetett, Csehországból kipusztult, Magyarországon nem védett.

Források szerkesztés

  1. Állattani közlemények 52. köt. 1-4. sz. 107-110,1965
  2. Paul. M.E. Bunje Pan-European phylogeography of the aquatic snail Theodoxus fluviatilis (Gastropoda: Neritidae) Molecular Ecology (2005) 14, 4323–4340

Külső hivatkozások szerkesztés