Fotovoltaikus napelemek fényvisszaverése
Egyre szélesebb körben használnak fotovoltaikus (PV) berendezéseket mind háztartási méretű kiserőművek, mind közepes és nagy teljesítményű naperőművek formájában, minek kapcsán felmerült a kérdés, hogy a fotovoltaikus napelemek fényvisszaverése hatással van-e a környezetre, tekinthetők-e a napelemek fényszennyező forrásnak. A PV napelemek a fényt közvetlenül elektromos energiává konvertálják félvezető segítségével. A fotovoltaikus szó a görög φῶς (phōs), "fény", valamint a "volt", az elektromos erő mértékegységéből származik, melyet egyébként Alessandro Volta olasz fizikusról neveztek el.
Napelem felépítése és működése szerkesztés
Az elmúlt évszázadban számos napelem típus készült, melyek felépítése változott, új anyagokat használtak fel a hatásfok és megbízhatóság növelése, továbbá a bekerülési költség csökkentése érdekében.[1] A legnagyobb hatékonysággal működők a kristályos szilícium napelemek, mely típust 1954 óta gyártják sorosan kötve, üveg előlap és műanyag hátlap közé laminálva.[2][3][4]
A napelem hatásfoka azt fejezi ki, hogy a beérkező napenergia hány százalékát sikerül elektromos energiává alakítani. Így ezt a paramétert többek között a beérkező fotonok, tehát az elnyelt fény mennyisége befolyásolja, így az egyébként fényes felületű panelek fényvisszaverését minimalizálni kell. Ez a megfelelő szög beállításával, illetve speciális mikrostruktúrával és bevonattal történik.
Ahhoz, hogy maximális mennyiségű foton érkezzen a szilícium cellákra, a napelemeket a nappal szembe, merőleges állásba kell fordítani. Napkövető technológia segítségével a legnagyobb mértékű a fotonbefogás lehetősége. A gyakrabban alkalmazott fix napelemek esetében azok irányát és dőlésszögét a nap járásához mérten optimalizálják (ez Magyarországon például déli tájolás esetén 15-30° között van).
A fényelnyelést a felület minősége szintén befolyásolja. A sima, fényes felületeken nagyobb a visszaverődés, viszont texturálással, a felületek marásával csökkenthető a visszavert fénymennyiség.[5][6]
Fényvisszaverődés-gátló bevonatnak (angolul anti-reflective coating, ARC) a napból érkező fény visszaverődésének, illetve fénytörésnek megelőzése a feladata. Ezt az üvegborítás alá, a cella felszínére és/vagy az üveglap felszínére helyezik különböző eljárásokkal (például fizikai gőzöléssel, vegyi gőzöléssel, termikus permetezéssel, diffúzióval vagy lézer segítségével), egy vagy több rétegben.[4] ARC alkalmazásával 30%-ról akár 1,4%-ra csökkenthető a fényvisszaverés, így a cellák hatásfoka 37,76%-ra is emelkedhet,[7] ugyanis a reflektancia index a védő üvegre vonatkozóan 1,52, a szilícium cellára 4,71, ezzel szemben az AR rétegeké a nullát közelíti.[8] Ezentúl a rétegek ellenállóak az időjárási tényezőkkel és a hőmérsékletváltozásokkal szemben.
Ki kell azonban azt is hangsúlyozni, hogy mindez hullámhossz függő: a 0%-os visszaverést, így a 100%-os elnyelést a 450-625 nm-es tartományba eső hullámok közelítik, azonban az egyéb hullámhosszak esetében is meglehetősen hatékonyan működnek ezek a speciális bevonatok. Mindez jól kiegészíti a szilícium felület azon tulajdonságát, hogy az említett hullámhosszú sugarakat nagyobb intenzitással veri vissza.[8][9]
A visszavert fény jellemzői[10] szerkesztés
A természetes fény hullámtermészetét tekintve elektromágneses hullám, melyből adódóan transzverzális, tehát rezgése a terjedés irányára merőleges. A transzverzális hullámok polarizálhatóak, melynek lényege, hogy a hullámok csak egy meghatározott irányban, síkban rezegnek. Az olyan fényt, amelynek rezgései egyetlen irányba esnek lineárisan poláros vagy síkban poláros fénynek nevezzük, ekkor a kitérés mértéke és előjele változhat. Ha a rezgés síkja forog a hullám haladásával és a kitérés mértéke változatlan, akkor cirkuláris a polarizáció, míg a kettő átmenetét elliptikusnak nevezzük.
A természetes fény polarizálatlan, amiből polarizáltat kapunk, ha polárszűrőn engedjük át, például polarizált napszemüvegen vagy fényképezőgép polárszűrőjén. Ezenfelül polarizált fényt visszaveréssel is létre lehet hozni. A dielektrikum felületeknél – pl. üveg – speciális esetben, egy bizonyos szögben beeső sugárzás esetében teljesen síkpolarizált a visszavert fény, mégpedig akkor, ha a visszavert és a megtört fénysugár pontosan 90°-os szöget zár be. Ennek felismerésével leírhatóvá vált a polarizáció törésmutatóval való kifejezése, amit David Brewster után Brewster-törvénynek nevezünk:
tgε=n,
ahol n a közeg (dielektrikum) törésmutatója; ε pedig a fény beesési szöge.
Lehetséges ökológiai hatás szerkesztés
A természetben a víz és a vízgőz polarizálja a természetes fényt, ami néhány (jellemzően vízhez kötődő) rovar esetében útmutató jel lehet, így a mesterségesen polarizált fény befolyásolhatja egyes fajok migrációját. Ez a jelenség olyan mesterséges felületek, mint az aszfalt vagy az üveg esetében már ismert.[11][12][13]
Az említett példákkal ellentétben a fotovoltaikus napelemparkokban végzett ökológiai megfigyelések azonban ezidáig nem támasztották alá, hogy a napelem panelek esetében is megfigyelhető lenne ez a jelenség. Az ökológiai megfigyelések eddigi eredményei alapvetően éppen ellenkező eredményre jutottak, azaz a napelemparkok pozitív hatással vannak a biodiverzitásra, különösen a rovarokra. A napelemparkokban kialakuló természetközeli gyep zavartalan és gazdag élőhelyet biztosít számos rovarfajnak, így azok egyedszáma és fajdiverzitása szignifikánsan nőhet. Rovarok pusztulása a napelem paneleken nem volt megfigyelhető.[14][15][5]
A napelem panelek alapvetően – az aszfalttal szemben – arra lettek tervezve, hogy a fényt minél nagyobb arányban elnyeljék és aktívan hasznosítsák, ezáltal a lehető legkisebb mértékben verjék vissza. A jelenleg forgalomban lévő fotovoltaikus napelemek már csupán nagyon kis százalékban (~1,4 - 0%) verik vissza a napfény emberi szem számára látható tartományát.[9]
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Goncalves, L. M., Bermudez, V. Z., Ribeiroa, H. A., Mendes, A. M (2008). „Dye-sensitized solar cells: A safe bet for the future”. Energy Environ. Sci., 655-667. o. DOI: 10.1039/b807236a.
- ↑ Guarnieri, M (2015). „More light on information”. IEEE Industrial Electronics Magazine 9 (4), 58–61. o. doi:10.1109/MIE.2015.2485182.
- ↑ Kho, J. L. H, Airey, M., Simpson, M. C.szerk.: In Carter, J. G: The future of organic solar energy harvesting complexes, Solar energy and solar panels systems, performance and recent developments. New York: Nova Science Publishers, pp. 165-196. o. [2017]
- ↑ a b Ekren, N (2018). „Researches on Anti-reflection Coating (ARC) Methods Used in PV Systems”. Balkan Journal of Electrical & Computer Engineering Vol. 6. DOI:10.17694/bajece.402004.
- ↑ a b Harrison, C, Lloyd, H. and Field, C (2017. március 9.). „Evidence review of the impact of solar farms on birds, bats and general ecology”, Kiadó: Manchester Metropolitan University.
- ↑ Zhang, X., Di, Q., Zhu, F., Sun, G., Zhang, H. (2011). „Wideband anti-reflective micro/nano dual-scale structures: fabrication and optical properties”. Micro & Nano Letters 6 (11), 947–950. o. doi: 10.1049/mnl.2011.0487.
- ↑ Lennie, A., Abdullah, H., Shila, Z. M., Hannan, M. A. (2010). „Modelling and Simulation of SiO2/Si3N4 as Anti-reflecting Coating for Silicon Solar Cell by Using Silvaco Software”. World Applied Sciences Journal 11 (7), 786–790. o.
- ↑ a b Green, M. A (2008). „Self-consistent optical parameters of intrinsic silicon at 300 K including temperature coefficients”. Solar Energy Materials and Solar Cells 92, 1305–1310. o.
- ↑ a b Tom Markvarta, Luis Castaner.szerk.: McEvoy, A, Markvart, T. & Castañer, L: Principles of Solar Cell Operation, Practical Handbook of Photovoltaics. Fundamentals and Applications. Elsevier, 3-14. o. (2013)
- ↑ Ábrahám, Gy.szerk.: Ábrahám, Gy: A fény polarizácíója, Optika [archivált változat] (pdf), Panem Könyvkiadó, McGraw-Hill Book Company, 360-382. o. [1997]. Hozzáférés ideje: 2020. március 12. [archiválás ideje: 2020. január 23.]
- ↑ Kriska, G., Horvath, G., Andrikovics, S. (1998). „Why domayflies lay their eggs en masse on dry asphalt roads? Water-imitating polarized light reflected from asphalt attracts Ephemeroptera”. Journal of Experimental Biology, 2273–2286. o.
- ↑ Malik, P., Hegedüs, R., Kriska, G., Åkesson, S., Robertson, B., & Horváth, G. (2010). „Asphalt surfaces as ecological traps for water-seeking polarotactic insects: How can the polarized light pollution of asphalt surfaces be reduced?”. Asphaltenes: Characterization, Properties and Applications, 81-119. o, Kiadó: Nova Science Publishers. ISBN: 9781607414537.
- ↑ ROBERTSON, B., KRISKA, GY., HORVÁTH, V. & HORVÁTH, G. (2010). „GLASS BUILDINGS AS BIRD FEEDERS: URBAN BIRDS EXPLOIT INSECTS TRAPPED BY POLARIZED LIGHT POLLUTION”. Acta Zoologica 56 (3), 283–293. o, Kiadó: Academiae Scientiarum Hungaricae.
- ↑ Peschel, T. (2010). „Solar parks –Opportunities for Biodiversity, A report on biodiversity in and around ground-mounted photovoltaic plants”, Berlin (45), 3-35. o, Kiadó: German Renewable Energies Agency. ISSN 2190-3581.
- ↑ Montag, H., Parker, G., Clarkson T (2016). „The Effects of Solar Farms on Local Biodiversity; A Comparative Study” (PDF), Kiadó: Clarkson and Woods and Wychwood Biodiversity. [2019. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISBN: 978-1-5262-0223-9. (Hozzáférés: 2020. március 9.)