Frangepán Katalin (1625–1673)
Frangepán Anna Katalin (Bosiljevo, 1625 – Graz, 1673. november 16.) Frangepán Ferenc Kristóf nővére, Zrínyi Péter felesége. Zrínyi Ilona anyja. II. Rákóczi Ferenc nagyanyja.
| Frangepán Katalin | |
 | |
| szobra Csáktornyán | |
| Született | 1625[1][2][3][4][5] Bosiljevo |
| Elhunyt | 1673. november 16. (47-48 évesen)[3] Graz |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Zrínyi Péter |
| Gyermekei | |
| Szülei | Frangepán Farkas Kristóf |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frangepán Katalin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Előkelő horvát családból származott. Apja gróf Frangepán Farkas, anyja Ignozer Orsolya. 1641-ben lett Zrínyi Péter felesége. Nem beszélt magyarul, de gondja volt arra, hogy gyermekeinek a magyart is megtaníttassa. Gyűlölte a Habsburgokat, és legidősebb leánya, Ilona számára is ebben a szellemben választott férjet I. Rákóczi Ferenc személyében. 1664-ben sógora, Zrínyi Miklós megbízásából Velencében tárgyalt, 1665-től pedig férje oldalán részt vett a Wesselényi-féle mozgalom szervezésében. Zrínyi Miklós halála után férjével és a báni udvartartással együtt Csáktornyára költözött, ahol együtt kellett laknia sógornőjével, Löbl Mária Zsófiával. A kényszerű együttlakás és a vagyon körüli egyezkedés állandó vitákat eredményezett. A helyzetet csak fokozták a két asszony közötti személyes ellentétek is. Végtére is Zrínyi Péter, akinek az összeesküvés szervezéséhez egyre több pénzre volt szüksége, honvédelmi okokra hivatkozva teljesen magának követelte Csáktornyát, és 1670 márciusában a várból való távozásra szólította fel sógornőjét. Zsófia ekkor gyermekeivel Varasdra költözött át. Az összeesküvést az udvar még ebben a hónapban leleplezte, és március 30-án Paris Spankau vezetésével katonaságot küldött Zrínyi elfogatására. Katalin eredménytelenül igyekezett rábírni férjét, hogy Csáktornyán maradjon. Zrínyi és Katalin öccse, Frangepán Ferenc Kristóf április 13-án Bécsbe indultak, hogy önként megadják magukat, annak reményében, hogy kegyelmet kapnak. Katalin a báni udvarban maradt, és ellenállás nélkül átadta a várat az április 14-én érkező császári csapatoknak. Elszakították gyermekeitől, és a grazi Domonkos-rend kolostorába zárták, ahol férje kivégzésének hírére megőrült. Ott is halt meg, 1673-ban.
Családja szerkesztés
Zrínyi Péterrel kötött házasságából négy gyermeke született:
- Ilona (1649–1703) I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, majd Thököly Imre fejedelem felesége
- János Antal (1650–1704) a Zrínyi család utolsó egyenes ági férfi tagja
- Judit Petronella (1652–1699) apáca
- Auróra Veronika (1658–1735) apáca
Emlékezete szerkesztés
Kortársai szerint nála erényesebb és kitűnőbb asszony nem volt. Egy leírás alapján Katalin „… gyenge, kicsiny, arca szép, nagy hatással volt férjére. Nagyratörő, bátor a nőiesség rovására férfias bátorság lakozott benne". Sokat tett anyanyelvének műveléséért. Támogatta a jezsuita Baltazár Milovac imakönyvének (Kettős lelki kincs) 1661-es bécsi kiadását, horvát nyelvű imakönyve a vallásos költészet, 1985-ben előkerült verses naplója a horvát világi költészet fontos alkotása.
Források szerkesztés
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Zrínyi családfa
- Zrínyi család tagjai
- Margalits Ede: Zrínyi Péter és Frangepán Katalin; Ransburg biz., Bp., 1897
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
- ↑ Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ NUKAT
- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2021. december 14.)
