Wikipédia

Franz Rosenzweig

zsidó vallásfilozófus, történész

Franz Rosenzweig (Kassel, 1886. december 25. – Frankfurt am Main, 1929. december 10.) a dialogikus gondolkodás egyik úttörője (Ferdinand Ebner és Martin Buber mellett), német zsidó vallásfilozófus és történész.

Franz Rosenzweig
Született1886. december 25.[1][2][3][4][5]
Kassel
Elhunyt1929. december 10. (42 évesen)[2][3][4][5][6]
Frankfurt am Main
Állampolgárságanémet
GyermekeiRafael Rosenzweig
Foglalkozása
  • filozófus
  • fordító
  • történész
  • bibliafordító
  • teológus
IskoláiAlbert Ludwig Egyetem, Freiburg
Halál okaamiotrófiás laterálszklerózis
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Rosenzweig témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Franz Rosenzweig emléktábla (Frankfurt am Main)

Főműve a Der Stern der Erlösung, 1921, (A megváltás csillaga), három részből álló könyv, melynek koncepciója még az első világháborúban, a fronton fogant meg Rosenzweigben. Az első rész mottója: in philosophos!, a másodiké in theologos!, a harmadiké in tyrannos!, azaz: a filozófusok, a teológusok és a zsarnokok ellen. Kritizálja a nyugati filozófiát, főleg Hegelt, és általában a Thálésztól Hegelig tartó filozófiai gondolkodásmódot. Újfajta, nyelv-központú dialogikus gondolkodást állít szembe vele, továbbgondolva ezzel a kierkegaardi egzisztencialista alapállást. Elgondolásának három – szerinte egymásra közvetlenül visszavezethetetlen – alappillére Isten, ember, és a világ, s e három kapcsolatát vizsgálja a teremtéssel, kinyilatkoztatással, és megváltással.

Rosenzweig alapította a Független Zsidó Tanházat, az úgynevezett Freie Jüdische Lehrhaus-t. Itt azok, akiket zsidóságuk megérintett, újra felfedezhették és tanulmányozhatták a zsidó örökségüket. Aktív párbeszédet folytat vallásközi kérdésekről keresztény társaival, többek között Eugen Rosenstockkal, Rudolf Ehrenberggel. Előbbivel az első világháború idején a frontról folytatott levelezése egy egyszerre mélyen személyes és a vallási-történelmi-filozófiai kérdések széles körére kiterjedő elvi vita-párbeszéd máig izgalmas dokumentuma.

Élete utolsó éveiben motor neuron betegségtől szenvedett, beszélni sem tudott. Ágyhoz volt kötve és egy speciális írógép segítségével diktálta – életerőtől áthatott és szellemileg végig friss – leveleit. Így kezdtek neki 1925-ben Martin Buberrel közösen a T’nakh, a Héber Biblia németre fordításának. Rosenzweig 1929-es halálát követően, Buber egyedül folytatta a munkát, melyet 1961-ben fejezett be.

Magyarul megjelent művei szerkesztés

  • Szenvedés és forma (részlet A megváltás csillagából), fordította Mándy Stefánia, in: Hamvas Béla (szerk): Anthologia Humana, 4. átdolg. kiadás, Szombathely, Életünk Könyvek, 1990. 404 skk. (1. kiadás: 1948)
  • Az antropomorfizmusról, fordította Surányi László, in: Hasbeszélő a gondolában, a Tartóshullám antológiája, Budapest, Bölcsész Index, 1987. 23-27.
  • Levél Gertrud Oppenheimhez, fordította Horváth Ágnes, in: Fohászok, vallomások, Budapest, Vigilia, 1988
  • A megváltás csillaga. Első rész – Bevezető, fordította Bíró Dániel, in: magyar műhely, Paris, 1989. 74. szám, 8-18.
  • Leveleiből, fordította Horváth Ágnes, in: Magyar Műhely, Paris, 1989. 74. szám, 20-27.
  • A megváltás csillaga – Első rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in Törökfürdő, 93/2. szám. Budapest, 1993. 35-43.
  • A megváltás csillaga – Első rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in Törökfürdő, 93/3. szám. Budapest, 1993. 39-42.
  • A megváltás csillaga – Harmadik rész. Részlet, fordította Surányi László, in: Szombat, XIII/7. szám, Budapest, 2001. 3-4.
  • A megváltás csillaga – III. rész. Részlet, fordította Bíró Dániel, in: Szombat, XV/8. szám, Budapest, 2003. 27-29.

Kötetek szerkesztés

  • Nem hang és füst. Válogatott írások, fordította Tatár György; Holnap Kiadó, Bp., 1990
  • Könyvecske az egészséges és a beteg emberi értelemről, fordította Tatár György; Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997 (Kísértések) ISBN 9637978909
  • A megváltás csillaga; ford. Bíró Dániel, szerk. Tatár György; Pesti Kalligram, Bp., 2023

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  2. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Frankfurter Personenlexikon

További információk szerkesztés

 
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Franz Rosenzweig témában.
  • Részlet A Megváltás Csillagából, III. rész, első könyv A SZENT NÉP: A ZSIDÓ ÉV. Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Bíró Dániel fordításában.
  • Részlet A Megváltás Csillagából III. rész, első könyv Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Surányi László fordításában.
  • Az antropomorfizmusról [1], Surányi László fordítása, megjelent a Hasbeszélő a gondolában c. Tartóshullám antológiában, szerk: Beke László, Csanády Dániel, Szőke Annamária; Bölcsész Index
  • Új tanulás – A Szabad Zsidó Tanház megnyitó beszédének vázlata (1920) [2]. Megjelent a Szombat c. folyóiratban, Surányi László fordításában.
  • Zsidó maradok – F. Rosenzweig levele Rudolf Ehrenberghez [3] és
  • Ma – F. Rosenzweig levele Gertrud Oppenheimhez [4]. Mindkét levél a magyar műhely 74. számában jelent meg, Horváth Ágnes fordításában.
  Ez a német személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Franz_Rosenzweig&oldid=25962068”