Wikipédia

Fulgencio Batista

kubai elnök (1950-es évek)

Fulgencio Batista y Zaldívar (Banes (Oriente tartomány), Kuba, 1901. január 16. – Guadalmina (Spanyolország), 1973. augusztus 6.) kubai elnök. 1952-ben vértelen államcsíny következtében került másodszor is hatalomra, azonban nem volt hajlandó visszatérni az alkotmányos kormányzáshoz és ezért széleskörű ellenállási mozgalom kezdődött ellene, amely a kubai forradalom győzelmével ért véget.

Fulgencio Batista
Fulgencio Batista 1938-ban
Fulgencio Batista 1938-ban
Kuba 14. elnöke
Hivatali idő
1940. október 10. – 1944. október 10.
ElődFederico Laredo Brú
UtódRamón Grau
Kuba 17. elnöke
Hivatali idő
1952. március 10. – 1959. január 1.
ElődCarlos Prío
UtódAnselmo Alliegro
Katonai pályafutása
CsatáiKubai forradalom
Született1901. január 16.
Banes, Kuba
Elhunyt1973. augusztus 6. (72 évesen)
Guadalmina, Spanyolország
SírhelySan Isidro Cemetery
Párt
  • Liberal Party of Cuba (1948–1949)
  • Democratic Socialist Coalition (1939–1944)
  • Progressive Action Party (1949–1959)
HázastársaMarta Fernandez Miranda
Foglalkozáskatonatiszt
Halál okaszívinfarktus
Vallásrómai katolikus
Díjak
  • Pulitzer Prize for International Reporting (1959)
  • Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1957. május 28.)
  • Grand Cross of the Military Merit - White Badge (1936)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fulgencio Batista témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Batista elszegényedett földművesek gyermeke volt. Édesapja Belisario Batista Palermo, édesanyja Carmela Zaldívar Gonzáles voltak. Apai ágról ősi felmenői szicíliaiak, míg oldalágról kínai és fekete afrikai gyökerei voltak. Több helyen is dolgozott mielőtt 1921-ben belépett a hadseregbe, ahol gyorsírói állást kapott. Hamarosan őrmesterré lépett elő. 1933 szeptemberében a Columbia-laktanya tisztjeinek felkelése megdöntötte Gerardo Machado hatalmát, helyére Carlos Manuel de Céspedes ideiglenes elnök került. Batista az ország legbefolyásosabb emberévé vált. 1940-ben elnökké választották, posztját négy éven keresztül őrizte meg. Az elkövetkező nyolc évet New Yorkban és Floridában töltötte. 1952-ben újra jelöltette magát Kuba elnökének, de a közvélemény inkább két ellenfelét támogatta. Három hónappal a választások napja előtt Batista katonai államcsínnyel átvette a hatalmat. Batista véreskezű diktátorként tért vissza, uralma alá hajtotta a sajtót és a kongresszust, hatalmas összegeket sikkasztott el az amúgy is gyengélkedő kubai gazdaságtól. Uralmát végül Fidel Castro forradalmi erői buktatták meg 1958-ban. Rezsimje összeomlott, ezért családjával együtt 1959 újév napján elmenekült Kubából. Madeirán, majd Estorilban, Lisszabon mellett telepedett le. Spanyolországban halt meg szívrohamban, 1973-ban.

Magánélete szerkesztés

1933-ban elvette a szintén paraszti származású Elisa Godínez Gómezt, akitől két lánya és egy fia született.[1] Házasságuk bár boldog volt, de Batista később mégis beleszeretett egy másik nőbe és Elisa akarata ellenére elvált, hogy feleségül vegye szeretőjét, Marta Fernández Mirandát.[2] Martától öt gyermeke (négy fiú és egy lány) született.

Egyik házassága alatt sem fékezte meg rendkívül csapodár természetét, noha első felesége, Elisa nagyon türelmes volt vele szemben, mivel neveltetése miatt is nem volt híve a válásnak, jóllehet bántották férje félrelépései.[3] Épp ezért nagyon lesújtotta Elisát és gyerekeit, hogy Batista nagyon könnyen beadta a válókereset, csakhogy elvegye Martát.

Egyik kapcsolatából született egy Fermina nevű lánya is, akit elismert sajátjának és anyagilag végig támogatott.[4]

Batista feleségei szerkesztés

  •  
    Elisa Godínez Gómez
  •  
    Marta Fernández Miranda

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fulgencio Batista című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Fulgencio Batista (2006): From Revolutionary to Strongman by Frank Argote-Freyre; Rutgers University Press. ISBN 978-0-8135-3702-3
  2. ↑ Widow of Cuban strongman Batista dies (Top News)
  3. ↑ Argote-Freyre, Frank (2006): Fulgencio Batista: The Making of a Dictator. Rutgers University Press. ISBN 978-0813541006
  4. ↑ Batista Will and $3,270,000 Reported Found. The News Tribune. Fort Pierce, FL. Associated Press. January 25, 1959. 11. o.

További információk szerkesztés

  • Harmat Endre: Bukott diktátorok; Kossuth, Bp., 1962
  Ez a kubai személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fulgencio_Batista&oldid=26968905”